A Pest Megyei Levéltár tanácsköztársasági iratai - Pest Megyei Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1969)

III. VÁROSI ÉS KÖZSÉGI DIREKTÓRIUMOK IRATAI - 6. Endrényi Ferenc: Pest megyei községek tanácsköztársasági iratai

letek által előirt közellatasi és hadigondozási ügyek intézése. Ezenfelül azonban politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális, egészségügyi és honvédelmi vonatkozásban olyan széleskörű tevékenységet fejtettek ki, mely célját, hatóerejét tekintve erősen felülmulta a polgári kori elődök hasonló, korlátozottabb tevékenységét, hatáskörük hozzájuk képest tehát tágabb volt. A Tanácsköztársaság ideje alatt bizottságok jöttek létre a fent ismertetett tevékenységi területeken mutatkozó feladatok megoldására, a direktóriumok munkájának támogatására. Ilyen bizottságok voltak: a birtokrendező, földosztó, közélelmezési bizottságok, termelési tanácsok, lakáshivatalok, egészségügyi és házbizottságok. Több nagyobb községben (pl. Monor) és a biai járás községeiben művelődési osztályok is működtek. A községi tanácsok és direktóriumok résztvettek a falu társadalmi és gazdasági átalakításában (pl. nagybirtokok szocializálása, üzemek államositása) és a gazdasági élet helyi irányitásában. Több községben községi üzemet létesitettek, műtárgyak épitésére és renoválási munkák végzésére igen életrevaló javaslatokat tettek. 4. A községi tanácsok és direktóriumok illetékessége. A helyi tanácsok illetékessége kiterjedt a község közigazgatási határain belül mind annak bel- mind külterületére (majorokra, lakott helyekre, erdőkre stb.). A lakosság kívánságára helyenként kísérletek történtek az illetékességi, kör bővítésére, határmenti területek, volt uradalmi birtoktestek megszerzésére, s ebből eredően viták támadtak a szomszédos községek között. A községek illetékességi körét érintik a falvak önállósulási törekvései, a nagyközséggé alakulások (Dánszentmiklós, Inárcs, Kelenvölgy, Pilisszentiván, Remetehalom, Sashalom), s a várossá alakulási kísérletek (Erzsébetfalva-Leninváros, illetve Csepel). 5. A községek tanácsköztársasági iratai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területe a Tanácsköztársaság idejében eltért a mai Pest megye területétől. A leváltárak a községi iratok begyűjtését általában a mai közigazgatási hovatartozásnak megfelelően végezték,ilymódon nem kerültek a Pest megyei Levéltár őrizetébe a Bács-Kiskun megyéhez csatolt községek, továbbá a Heves megyéhez került Boldog és a Szolnok megyéhez csatolt Zagyvarékas iratai; viszont a Budapesthez csatolt volt Pest megyei községek iratanyagát levéltárunk őrzi. A helyi tanácsok üléseiről felvett jegyzőkönyvek és a direktóriumok működése során keletkezett iratanyag legnagyobb része megsemmisült, elkallódott. A községek életére, történetére elsőrendű forrásértékkel biró képviselőtestületi jegyzőkönyvek 1919. évi köteteiben a