A Pest Megyei Levéltár tanácsköztársasági iratai - Pest Megyei Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1969)
III. VÁROSI ÉS KÖZSÉGI DIREKTÓRIUMOK IRATAI - 1. Borosy András: A Ceglédi Városi Direktórium iratai
hogy ki milyen mértékben vett részt az ügyek irányitásában. Ugy tűnik, hogy dr. Fenyves Imre "közigazgatási megbizott" szerepe volt a legnagyobb . Az eddigiekben felsorolt alegységeken kivül a Városi Direktórium bizottságokat is lét esitett. így 1919. április 8. és 10. között megalakult a Községi Birtokrendező és Termelést Biztositó Bizottság, melynek tagjai: Matkovics István, Kmetkó János és Dani Lajos, a Bizottság élén a Vármegyei Birtokrendezési Bizottság által kiküldendő gazdasági biztos áll. 32. A termeléspolitikai megbízottja Szabó Lajos lett, aki termelési biztosokul a gyógyszertárak mellé Bernát Istvánt, a szállodák mellé Csipkó Istvánt, a téglagyárak mellé Simon Sándort, a filmszínházak mellé Beck Dezsőt ajánlja. 33. Április 19-én az Intézőbizottság 3tagu bizottságot küld ki annak előkészítésére, hogy mely lakóházak szocializálandók. Tagjai: Zsadon Miklós, Litkovszky András, Szalisznyó László. 34. Az öttagú Direktórium megalakulásával egyidőben az Intézőbizottság panaszirodát állit fel, melynek élére Faragó Pált állítja, mellé Papp Sándort osztja be. 35. Ugyanezen a napon tüzvizsgálati bizottság is alakul, tagjai: Jóssá Imre kéményseprő, Szálai László tűzoltóparancsnok, Szabó István épitészmérnök és Farkas István a lakáshivatal részéről. 36. Ugyancsak június 20-án állitják fel a lakásbizottságot, melybe Ducza Balázsnét, Matkovics Istvánt és Ferencz Albertet delegálják. 37- A Vármegyei Direktórium utasitása szerint az Intézőbizottság az adóhivatalhoz ellenőrt köteles kijelölni. 1919. július 3-án az Intézőbizottság utasítja a Direktóriumot, hogy állítson egy alkalmas személyt erre a tisztségre. 38. Az ipari és termelési tanács megalakulásáról a ceglédi polgármesternek az alispánhoz intézett 1919. november 6-i bejelentéséből értesülünk. Eszerint Cegléden 1919. június 30-án alakult meg az ipari és termelési tanács intézőbizottsága, de ez "semminemű tevékenységet nem fejtett ki". Viszont a vas és gépmunkások a Munkástanács hozzájárulásával alakítottak egy gépjavító üzemet, mely 1919. augusztus 14-ig állt fenn. 39. 1919. július végén a Direktórium ügyintézésében a jelek szerint fennakadások voltak. 1919. július 3-án Vágó Béla belügyi népbiztos elrendelte ugyan, hogy az ügyfeleket a hivatalos órákon kivül is kell fogadni, 40. de július 22-én már ugy szabályozzák az ügyfélfogadást,hogy az anyagtorlódás miatt csak 12 és 1 óra között vehetők fel panaszok. Akiknek idézésük, vagy végzésük van, vagy vöröskatonák, azok bármikor beléphetnek à "hivatalos idő alatt."41. 1919. július 23-án az Intézőbizottság özv, Adamecz Jánosnét, mint hatodik direktóriumi tagot bízza meg az "aláírások és apróbb ügyek" intézésével. 42. Julius 30-án pedig a Munkástanács 3 tagu bizottságot küld ki a városháza hivatalai