Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 1. (Budapest, 1967)
4. Dr. Vigh Károly: A Pest megyei falukrónikáról, illetőleg falumonográfiákról
.„rohammunkával” össze lehet állítani egy falu történetét, akárcsak 20 évre visszamenően is. A kivételek közé tartozik Kocsér község monográfiája, amely „több mint 7 hónapi gyűjtő és feldolgozó munkával” készült. Az időtényezővel függ össze, hogy mivel a monográfiák nagy részét rohamtempóban készítették, sok esetben nem fordítottak elég gondot a szerkesztési munkára. Pl. a sóskúti monográfia előbb foglalkozik az iskolaüggyel és népműveléssel és csak azután az iparral, a mezőgazdasággal és utolsó fejezetként a kereskedelemmel. Olyan, aránylag bő terjedelmű, 74 oldalas monográfiában, mint a pilisborosjenői, hiába keressük a tartalomjegyzéket. A 63 oldalas pilisvörösvári munkában sorrendben a következő témák következnek: a fordulat éve, KISZ-munka, nőtanács, a pilisvörösvári bánya története, majd egy bányászvisszaemlékezés. (Ugyanakkor a mű elején már szerepel egy külön munkásmozgalmi fejezet, visszaemlékezéssel együtt.) A budaörsi monográfiát sem szerkesztették. Az egyes cikkeket másmás írta és állította össze. De ez még nem volna baj. A szerkesztés hiánya ott ütközik ki, hogy a közigazgatás történetét 1950-től végig a földosztás követi, majd az oktatásügy. (Ez egyébként a leghosszabb rész: 19 oldal.) Ezek után a KTSZ, a honvédelmi sportszövetség és a háziipari szövetkezet zárja a témák sorát. Ezekben a munkákban látszik, hogy éppen csak egymás mellé rakták a cikkeket — minden kronológiai, tematikus rend és meggondolás nélkül. A már említett budaörsi munkán kívül különösen a budajenőinél és a tápiószecsőinél szembetűnő, hogy aránytalanul nagy teret szenteltek a szerkesztők és szerzők az oktatásügynek és a népművelésnek. Ez az aránytalanság másutt is tapasztalható és azzal magyarázható, hogy a monográfiák készítőinek a zöme pedagógus, ezért írtak viszonylag részletesen községük oktatásügyéről, kulturális viszonyairól. A monográfiák jórészéből nemcsak a tartalomjegyzék hiányzik, hanem a felhasznált források, irodalom felsorolása is. Pl. az érdi ,gödöllői, ceglédi, dunakeszi, nagykátai monográfiákból. De azt is szóvá kell tennünk ,hogy a munkák zöméhez sajnos egyetlen fénykép-illusztrációt sem csatoltak. így pl. hiányzanak a fényképmásolatok a tárnoki, törökbálinti, tinnyei, budaörsi, nagykovácsi, pilisvörösvári, sóskúti, torbágyi, biai, solymári nagykátai, tápiósági, stb. monográfiákból. De minden forrásmegjelölés, tartalomjegyzék és fényképillusztráció nélkül készültek a szászhalombattai, pilisszentiváni, pátyi, nagykovácsi és buda-50
