Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 1. (Budapest, 1967)
3. Dr. Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései
a) A modern krónika (évkönyv) — a jelent örökíti meg, a monográfia pedig zömmel — a múltat (közelmúltat, illetve régmúltat). E tekintetben maga a krónika-megjelölés használata is már eleve zavarólag hat, mivel a hajdani krónikák a múlt eseményeit rögzítették, míg az egykorú események egyidejű feljegyzésére az úgynevezett évkönyvek szolgáltak. Célszerűbb lenne ezért modem krónikáinkat — évkönyveknek nevezni, de mivel a krónikaelnevezés közhasználatúvá vált, mi is ezt alkalmazzuk,, azzal a precizírozással, hogy napjaink krónikájának (évkönyvszerűen) a mát kell megörökítenie. b) A modern krónika folyamatosan, ha kell, — naponként, az átélés frisseségével jegyzi fel az egykorú eseményeket és évenként ad összefoglaló képet az egyes életviszonylatok-szektorok fejlődéséről. A monográfia viszont átfogóan, lezárult korszakok szerint ismerteti és elemzi az adott település, üzem, intézmény történetét. c) A modern krónika szinte kizárólagosan az aktuális köztudatból merít, azt jegyzi fel, amiről az adott közösségben (településen, munkahelyen) általában manapság közvetlenül tudnak. Ha fel is használ írott anyagokat (tanácsülési jegyzőkönyveket, tsz-zárszámadásokat, vállalati mérlegeket stb.), — ezek is az illető közösségben, szűkebb vagy tágabb körben elhangzott, avagy más módon ismert, tehát aktuálisan és közvetlenül tudott megállapításokat, döntéseket, illetve adatokat rögzítenek. Lényegében ugyanez a helyzet a feldolgozott új ságcikkek-tudósítások esetében is. A monográfia viszont döntő mértékben írott forrásokra, irattári-levéltári anyagokra (többek között a krónikákra is!), azok kritikai felhasználására épít, és csak szükség esetén, kiegészítésként merít az élő köztudatból, a közvetlen közlésekből. d) A modern krónika alapjában — kútfő, forrás, amihez bizonyos részleges feldolgozás társul (az éves áttekintések révén). A monográfia viszont a legszélesebb forrásanyagra építő, összefoglaló feldolgozás. Meglévő krónikáink zömében e kétféle műfaj sajátosságai — mint mondottuk — intenzíven keverednek, s a monográfia jellegzetességei vannak túlsúlyban. E műfaji hibridizáció tovább táplálja önnön forrását: a krónikaírás módszeréről kialakult 24
