Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 1. (Budapest, 1967)

4. Dr. Vigh Károly: A Pest megyei falukrónikáról, illetőleg falumonográfiákról

keszi monográfiák. Viszont Cegléd, Tápiószecső, Vámosmikola, Főt, Telki, Üröm, Érd, Pilisborosjenő, Perbál, Budapenő szép és gazdag fénykép-illusztrációkat állítottak össze. A pilisborosjenői és tápiószecsői fényképanyagot foto-szakkör készítette.

A munkák terjedelméről is kell szólnunk. Bár egy mű értékét, színvonalát nem elsősorban a terjedelme szabja meg, de nyilvánvaló, hogy 50—60—70, vagy ennél is több oldalas munkák általában többet mondanak el falujuk történetéről, mint 10—20 oldalas vázlatok. Pest megyében eleddig a legvaskosabb felszabadulás utáni monográfiát Vámosmikolán készítették. Mintegy 185 oldal terjedelemben írták meg a község húszéves történetét. Ezt követi a mintegy 100 oldalas kocséri monográfia. Solymárét 82 oldalon, Abonyét 76, Pilisborosjenőét 74, Pilisvörösvárét 63, Pencét 54, a diósdit 53, a piliscsabait 51 oldalon írták meg. De 40 egynéhány oldalas a tápiószecsői. sóskúti, gödöllői, toki, tárnoki, nagykovácsi és ceglédi monográfia. A többi bizony nem nagyon felel meg a kitűzött célnak, mert hiszen ilyen döntő fontosságú 20 esztendő községi fejlődésének a bemutatását nem lehet elképzelni 11 oldalon ,mint a perbáli, vagy 14—15—16—17 oldalon, mint a pilisszentiváni, tápióbicskei, dunakeszi, tápiósági, pusztazámori, nagykátai, torbágyi, telki ú. n. monográfia tette.

Túlmenően a mennyiségi kérdéseken, néhány szót kell szólnunk a véleményünk szerint legsikerültebb munkákról. Mivel ennek az értékelésnek a terjedelmi határai nem teszik lehetővé e művek érdem szerinti behatóbb méltatását, ezért azt a módszert választottuk, hogy e munkák átfogó ismertetése és méltatása helyett a legértékesebb, legpéldamutatóbb részeket emeljük ki:

Mindenek előtt Pataki Ferenc pályadíjat nyert munkájával kell kezdenünk, melynek címe: Front a város körül. A szerző a ceglédi járás és Cegléd felszabadulásának a történetét írta meg, gazdag levéltári források és a II. világháború hadtörténetének magyar irodalma felhasználásával. Pataki munkája tudományos színvonalú mű és példát mutat arra, hogy nemcsak főhivatású történész ,hanem pedagógus is képes olyan munkát írni, amelynek nemcsak helytörténeti jelentősége van. Az ő példája nyomán részletesen fel kellene dolgozni Magyarország felszabadulását.

Tapasztalt helytörténész, Jakus Lajos írta meg Penc felszabadulási krónikáját. Munkája szerkesztés szempontjából is kiemelkedik a fent már tárgyalt, zömmel gyengén szerkesztett, monográfiák közül. Egészben véve jó áttekintést ad a község 20 éves fejlődéséről. Érdekes és ritka módszert választ a felszabadu-51