Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
118 TRINGLI ISTVÁN említett Dersülésén a Becseiek és a nyúlszigeti apácák osztozkodtak, itt szilva- és diófákat emlegettek. 1353-ban Diódon a fehérvári keresztesek berkenyését külön is feljegyezték, 1362- ben a fehérvári káptalantól bérbe vett Dusnokon is szó van gyümölcsfákról.269 A Buda környéki királyi kertek minden bizonnyal például állhatták az egyházi birtokosoknak. Bátori Miklós püspök váci kertjeiről Galeotto Marzio is megemlékezett.270 A házak mögött fekvő kertek terményeiről nem sokat tudunk, más adatok alapján azonban biztosra vehetjük, hogy hüvelyeseket és káposztát termeltek bennük. Néha magánosok földjén is akadunk gyümölcsfákra, az említett pomázi példában többek közt körtésre. 1345-ben Vecsésen és Albertiben, 1409-ben Hernádon megelégedtek a gyümölcsös tényének feljegyzésével.271 Az országban meglehetősen ritka dinnyeföldemlítéssel is találkozhatunk: Inárcson 1518- ban egyszerre több dinnyéskertet (orti peponum) emlegettek.272 A középkori kert mégis a káposztáskerttel jelentett egyet. Ugyanúgy, ahogy a városi ház elengedhetetlen része volt a Krautgarten, úgy a falusi káposztáskert is jól jövedelmező földet jelentett. A káposzta fontos étkezési alapanyag volt, magában és köretnek hús mellé is rendszeresen fogyasztották, télen az egyetlen lehetséges vitaminforrás volt a savanyú káposzta. Felkeszin (a mai Budakeszin) 1516-ban egy Káposztáskertredűlőföld nevű szántót emlegettek.273 A honti részeken Barátiban hallunk Zira László káposztáskertjéről, mely a baráti malom mellett feküdt.274 A káposztáskertek azonban Pest városa körül sűrűsödtek, a vízben gazdagabb talajú környékbeli falvak: Jenő, Alag, Vecsés, Ecser és Keszi életében komoly szerepet játszott a káposztatermelés, amivel minden bizonnyal a közeli várost látták el. A vecsési káposzta az újkori német telepesek megjelenése előtt is híres lehetett, mindenesetre sokat pereskedtek a káposztáskertekért.275 1438-ban a pesti káposztáskertek tulajdonosai foglaltak el egy szántót a várostól északra fekvő Kisjenőn.276 Keszi (a mai Dunakeszi) az 1490-es évektől a Káposztáskesző nevet viselte, bizonyára nem véletlenül.277 Forrásainkból mégis úgy tűnik, hogy a középkorban Alag töltötte be azt a szerepet a káposztatermelésben, amit ma Vecsés játszik. Számos káposztáskertről van tudomásunk, a jobbágyok szinte versengtek a jobb helyek megszerzéséért. Komoly bevételekre lehetett szert tenni ebből, valószínűleg földbér vagy bérlet címén négy forint értékű káposztát követeltek itt egy jobbágyon. Hogy a káposztával jól lehetett üzletelni, az is mutatja, hogy nem készpénzt, hanem a terményt kértek tőle.278 Az Alagtól nem messze fekvő Sződről egy jobbágy egy szekér káposztát adott el a visegrádi vár szükségleteire 1524 októberében.279 3. Állattenyésztés A talajváltós művelési rendszer egyszerre volt földművelési és állattenyésztési rendszer. Az állattenyésztés nem szorult vissza, sőt a 14. században a Duna bal partjának alföldi részem új lendületet kapott. Az addigi alacsony marhák — melyek ősei valószínűleg még a honfoglalókkal érkeztek — helyébe valószínűleg a kunok által meghonosított nagytestű barmok léptek. Már láttuk, hogy egy királyi birtokcsere során a királyi tisztviselők mindenre igyekeztek rátenni kezüket, amit az elcserélt birtokon találtak. így történt ez 1347 Becse és Pereg esetében is, ahol feljegyezték, hogy a falvakon 73 „nagy vagy hatalmas marha” és 150 disznó található.280 Ezek az állatok korszakunkban egyre növekvő gazdasági jelentőségre jutottak. A nyugatra és a délre irányuló magyar kivitel jelentős részét a Zsigmond-korban már ez a marhaexport tette ki. Lovakat nagyobb számban elsősorban nemesek kezén találunk, 1355-ben Péceli Péter végrendeletében hetven lóból álló ménest emlegetett. Perényi Péter országbíró Pest megyéből hajtatta fel ménesbéli lovait Nyaláb várába 1423-ban, bizonyára itt vásárolta fel őket.281 A 269 CD IX/2. 254.; DL 75 374. 270 MRT 9. 31/8. 271 АО V 547.; DL 98 061.; ZSO II/2. 6559. sz. 272 DL 105 848. 273 MRT 7. 4/1. 274 Esztergomi kápt. magán It. 18. 5. 13. (DF 236 115.). 275 DL 17 568. 276 DL 13 194. 277 MRT 9. 5/18. 278 DL 20 249., 16 520., 23 738. 279 DL 23 986. 280 НО II. 130. 281 АО IV 398.; PEST 597. sz.
