Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE 541 kevés gimnáziumot működtettek — erős hiány mutatkozott tanítókban. Annál inkább becsülésre méltó tehát a püspökhatvaniak hozzáállása, akik a templom helyrehozatalával egyidejűleg nemcsak papról, hanem iskolamesterről is gondoskodtak.1242 A garamszentbenedeki végzések előírják a plébánosoknak, hogy a katolikus fiú- és leánygyermekeket egy héten a templomban összegyűjtsék, s nekik — a majdani hittanóra előzményeként — a legfontosabb szentségekről felvilágosítást adjanak.1243 Az iskoláztatás — főként katolikus oldalon felettébb felületes — felvázolásával tulajdonképpen be is fejeztük a 17. századi Pest-Pilis-Solt megye művelődési viszonyainak ismertetését. Aligha kétséges, hogy a nagyobb református egyházaknak, esetleg a kecskeméti ferences rendháznak is számottevő könyvtára volt;1244 ezzel azonban a mai értelemben vett művelődési intézmények felsorolásának a végére is értünk.1245 Hacsak, erőszakoltan, nem számítjuk ide Mányoki Adámot, a külföldön iskolázott Má- nyoki P János szokolyai lelkésznek, a lengyel király udvari festőjévé vált fiát,1246 úgy azt kellene mondanunk: e térség e században nem adott a magyar kultúrának Szegedi Kis Istvánhoz és Skaricza Mátéhoz fogható személyiségeket. Másutt nem igen lett volna elképzelhető, hogy külföldön nem peregrinált lelkészeket püspökké válasszanak, az alsó-dunamelléki egyházkerületé ellenben Simándi és Barsi Fabritius kivételével mind domidoctus volt. A Hódoltság e részére, úgy tűnik, nem csapott át a tiszántúli és tiszáninneni lelkészek között ugyancsak elterjedt grafománia.1247 Egyedül Simándi püspök tartotta szükségesnek, hogy legalább az egyházkerület főbb eseményei lejegyzésre kerüljenek; egymaga többet írt az erre a célra nyitott könyvbe, mint e századbeli utódai együttvéve.1248 Pathai Sámuelnek Szilágyi Benjámin sárospataki tanár kérésére készített leírása a környék reformációjának kezdeteiről,1249 jó történetírói adottságokat sejtet; csak sajnálni tudjuk, hogy hosszú — igaz, küzdelmes és megaláztatásokkal teli — élete során nem vetette részletesebben papírra tapasztalatait s múltról szerzett értesüléseit. Leszámítva az egyetlen Foktövi Jánost — aki egyébként is fejjel magaslott ki a lelkészi karból1250 —, nincs tudomásunk olyan itteni lelkészről vagy iskolamesterről, aki legalább a saját sorsának főbb állomásait papírra vetette volna, pedig ez úgyszintén nagy divat volt e korban.1251 A sors furcsa, de a viszonyokra nagyon is jellemző fintora, hogy a vidékünkön készült legértékesebb írásmű, Foktövi János váci lelkész 1614. évi prédikációs könyve kéziratban hagyományozódott ránk.1252 Mert az a két kötet — Tyukodi Márton nagykőrösi lelkipásztornak a magisztrátus támogatásával megjelentetett prédikációs könyve (A tiszta életű József pátriárka életének, szenvedéseinek és dicsérettel viselt dolgainak sz. írás szerént való magyarázatja. Nagyvárad, 1641.)1253 és Patai B. János alsónémedi prédikátornak (később püspöknek) a tánc elleni kirohanása (Tánc felboncolása. Debrecen, 1682.), amely tanítványa, nemes Halász Ferenc költségén jutott nyomdába1254 - bizony igencsak mérsékelten sikerült alkotás. Kevés a verselgető lelkipásztor is; csupán Foktöviről és Hartyányi Imre ceglédi prédikátorról tudjuk, hogy ilyen „felesleges” munkával töltik a drága — például éppenséggel szőlőművelésre is fordítható — időt. Akkor már ezeknél többre becsülhetjük — ha nem is originális alkotás — a Hollandiát megjárt Tolnai S. István — 1674-ben tápiószelei lelkész — kegyességi művét (A magános cselédek közt levő áhitatosságnak... felgeijesztésére való prédikáló székbeli szikrák... Lőcse, 1661.) és a Hollandián túl Angliában is megfordult Tolnai 1242 TRINGLI 1989, 133. 1243 „conveniant pueri ac puellae ad templum ibique Christianam doctrinam eis tradant” (felsorolva a megtanulandó énekek, szentségek, liturgia) - a végzések П1/2. pontja (MEZŐSI 1939, 43-44.). 1244 Analógiául kínálkozik a Pathai Sámuel szuperintendens által gazdagnak mondott tolnai könyvtára (FÖLD- VÁRY 1898, I. 164. [1647]), illetve a gyöngyösi könyvtár (BÁN 1940). 1245 Innentől Makkai László kitűnő, tömör összefoglalását követjük (MAKKAI 1958, 116.). 1246 MTL ni. 236-237. (irodalommal). 1247 Ennek „verhetetlen bajnoka” Miskolci Csulyak István zempléni esperes volt, aki több ízben megírta saját életrajzát, 1. RMKT XVII/a 281-400. 1248 FÖLDVÁRY 1898, I. passim. 1249 Eredetijét 1. DEBRECENI EMBER 1728, 661-676.; magyar fordítása: FÖLDVÁRY 1898, I. 160-169. 1250 Prédikációiról 1. HUBERT 1986, 209-221., időmértékes verselési kísérleteiről 1. SZABÓ 1996, 119., versei és életrajzi vázlata kiadva: RMKT XVII/8. 158-175., vö. 525. 1251 Sajnos, ezekről mindmáig nem készült felmérés. 1252 ERDÉLYI 1887. 1263 RMK I. 723. sz. („Az Joseph históriája kinyomtatására prédikátor uramnak adtunk: 4 Ft.” - SZILÁDY-SZI- LÁGY 1863, I. 101.). 1254 RMK I. 1296. sz.
