Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)

Bibliográfia

BIBLIOGRÁFIA

573

OPPEL 1931 = OPPEL 1939 =

OSGYÁNI 1985 =

OSVALD 1957 =

OSZK =

OSZKK = OTTENDORFF=

ÖNB =

ÖstA =

ÖstA FHKA HU =

ÖstA HHStA =

ÖstA KA =

ŐZE 1992 =

PACH 1963 = PÁLFFY 1995 = PÁLMÁNY 1986 =

PALOVICS 1984 =

PALUGYAI 1854 = PÁPA 1981 =

PÁPA 1994 = PAPP 1931 =

PAPP 1936 =

PAPP 1940 =

PÁRDUCZ 1967 =

PÁSZTOR 2000 =

PATAKI 1934 = PATAKI 1986 =

Oppel Jenő: Cegléd 1730-ig. Cegléd 1931.

Oppel Jenő: A parasztlázadás előjátéka Cegléden. Budai Sebestyén deák pőre az idevágó oklevelekkel. Cegléd 1939. Osgyáni Vilmos: Kőszobrász-restaurátori megfigyelések a pilisi Gertrudisz síremlék töredékeinek rekonstrukciós feldolgozásához. In: Régészeti tanulmányok Pest megyéből. StudCom 17. (1985) 603-620.

Osvald Ferenc: Adatok a premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő 6. (1957) 231-254. Országos Széchenyi Könyvtár.

Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára.

Budáról Belgrádba 1663-ban. Ottendorff Henrik képes útleírása. Szövegét kiadta, magyarra fordította és bevezetéssel ellátta Hermann Egyed. Pécs 1943.

Österreichische Nationalbibliotek, Wien.

Österreichisches Staatsarchiv, Wien.

Österreichisches Staatsarchiv, Wien, Finanz- und Hofkammerarchiv, Hungarica.

Österreichisches Staatsarchiv, Wien, Haus-, Hof- und Staatsarchiv.

Österreichisches Staatsarchiv, Wien, Kriegsarchiv.

Öze Sándor: Kanizsa környéki végvárak viszonya a környék lakosságához. Csányi Ákos jelentései alapján. (Zalai Múzeum 4.) Zalaegerszeg 1992.

Pach Zsigmond Pál: Nyugat-Európai és magyarországi agrárfejlődés a XV-XVII. században. Bp. 1963.

Pálffy Géza: A magyarországi és délvidéki végvárrendszer 1576. és 1582. évi jegyzékei. HK 108. (1995) 114-185. Pálmány Béla: Végvárak Nógrád vármegyében a török kiűzése és az újratelepítés korszakában. In: A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 12. Salgótarján 1986.

Palovics Lajos: Torbágy és Törökbálint. (Adatok és szempontok Buda környékének középkori településtörténetéhez). In: A Dunántúl településtörténete (XI-XIX. század). Szerk.: Somfai Balázs. Veszprém 1984. 71-78.

Palugyay Imre: A Jászkun kerületek és Külső-Szolnok vármegye leírása. Pest 1854.

A pápai kollégium története. írta: Rúzsás Lajos, Trócsányi Zsolt, Bodolay Géza, Kiss József, Pölöskei Ferenc. Szerk.: Trócsányi Zsolt. Bp. 1981.

Tanulmányok Pápa város történetéből. (A kezdetektől 1970-ig.) Főszerk.: Kubinyi András. Pápa 1994.

Papp László: Ásatások a XVI. században elpusztult Kecs- kemét-vidéki falvak helyén. (Adalékok a magyar ház és kemence történetéhez). Néprajzi Értesítő 23. (1931) 137-152. Papp László: A kecskeméti tanyatelepülés kialakulása. Szeged 1936.

Papp László: A kiskunhalasi tanyatelepülés kialakulása. (A Néprajzi Múzeum Értesítője 32.) Bp. 1940.

Párducz Mihály: Cegléd környékének régészeti emlékei. Ceglédi füzetek 16-17. (1967) 95-142.

Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Bp. 2000.2

Pataki Vidor: Az egri vár élete. Eger 1934.

Pataki Ferenc: Adalékok Makád község történetéhez. A letelepüléstől a felszabadulásig. (Ráckevei Füzetek 11.) Ráckeve 1986.