Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE 533 kelyhet, keresztet, ornátust és superlectiliat helyeztek biztonságba „tizenötéves háború” idején történt menekülésükkor, s sok szó esik egy átöntetett harangról is.1203 Hasonló színvonalú egyházi vagyont sejtetnek a sokat emlegetett 1675. évi garamszentbenedeki zsinat végzései is, amelyekben a fentieken kívül még olajtartóról olvashatunk.1204 A nagykőrösi számadáskönyvek lehetőséget kínálnak arra is, hogy református templomépítések „finanszírozás”-ának módját rekonstruáljuk. Az 1630 és 1648 közti számadások szerint legalább 31 helység képviselői keresték meg az itteni magisztrátust azzal a kéréssel, hogy templomuk helyreállításához járuljon hozzá; természetesen elsősorban az alsó-dunamel- léki egyházkerület közösségei. Közel sem csak a Pest és Solt megyeiek, hanem a távolabbiak (1637-ben például a balatonendrédiek) is. (A közelebbieket térképen ábrázoljuk). De jutott segély a felső-dunamelléki egyházkerülethez tartozó újbarsi (1632) és lévai (1638), a tiszáninneni lehotkai és tegenyei (1648), a dunántúli győri templom építésére is. íme egy találomra kiragadott részlet az 1632. évi kötetből: „Az újbarsiaknak adtunk templom épületire: 2 Ft. Zubogyiaknak templom épületire adtunk: 1 Ft. Pátkaiaknak templom épületire adtunk: 1 Ft. A nyársapátiaknak adtunk templom épületire: 4 Ft.” Mint e felsorolásból is kitűnik, a közeli településeket — 3 Ft körüli összeggel — persze jobban támogatták, mint a .távolabbiakat. A fentiek alapján nem meglepő, hogy a nagykőrösi magisztrátus a győriekkel volt a legbőkezűbb (10 tab.).1205 1203 HORVÁTH 1981, 70-71. (116. sz.). 1204 MEZŐSI 1939, 38. 1205 Mindezt 1. SZILÁDY-SZILÁGYI 1863, I. (a megfelelő éveknél), vö. BOBROVSZKY 1980, 20.
