Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
524 SZAKÁLY FERENC mint a hódoltság legmélyén fekvő egyházmegyékben, ahol általában szerzetesek — a Csanádiban a szegedi ferencesek,1142 a pécsiben, megtelepedésük után, a pécsi jezsuiták1143 — látták el e kényes tisztet. Az utóbbiakhoz képest a váci helynök — az ecsegi, káliói vagy nógrádi, váci, vérségi plébános1144 — könnyű helyzetben volt. A vármegye gyűlésein meghirdetett tizedek rendre elkeltek, a vármegye és a püspökség kinti tiszttartójától támogatásra számíthatott a fizetni vonakodók ellen, illetve a püspökségi falvakban felmerülő problémák megoldásában.1145 A püspökség tiszttartói igen gondos felméréseket készítettek a püspökségi fek- vőségekről, s úgy tűnik, a püspökök gondosan tanulmányozták ezeket. Gyakorta megesett, hogy a módosabb falvak tizedjövedelmét — az érintett birtokosok felzúdulása közepette1146 — nemcsak maguknak, hanem a helyszínen szolgáló papok és szerzetesek számára is rezerváltak. A váci egyházmegye elhelyezkedését a katolikus szervezetben végül is úgy jellemezhetnénk, hogy státusza bizonyos fokig ugyan valóban összevethető az egrivel, azzal azonban nem állott egy szinten. Mintegy átmeneti formáció volt a teljesen strukturálatlan hódoltság-mélyi, illetve a megszállástól érintett, de a viszonyokhoz képest szilárd hierarchiával s közép- és felsőfokú tanodákkal rendelkező egyházmegyék (például az egri, esztergomi stb.) között. Lippay prímás 1648-ban 2-3, Tarnóczy püspök 1654-ben pedig 5 főre tette a váci egyházmegye területén működő világi papok számát. Az, hogy Pongrácz garamszentbenedeki zsinatán már 13 felszentelt papot és 30 licenciátust regisztráltak; arra utal, hogy a katolikus előretörés az 1650 és 1673 közti negyedszázadban következett be.1147 A lelki gondozók számának ugrásszerű megnövekedéséből azonban megyénkre nézve nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, hiszen azok többsége az egyházmegye nógrádi részén vagy a nóg- rád-pesti határvidék közelében működött. A 10 plébánosból 6 ugyan Pest megyére jutott, ám valamennyien a Tápiótól északra találhatók. Még inkább áll ez a licenciátusokra, akik a kis-nógrádi részeken tömörültek, az „igazi” Pest megyében Újszász volt a „legdélibb” pont, ahol találkozhatunk velük.1148 A licenciátusokra vonatkozó számadattal azonban óvatosan kell bánnunk, hiszen ők, kevésbé lévén szem előtt, könnyebben figyelmen kívül rekedtek. Arról nem is beszélve, hogy a vizitátor érdeklődése a solti licenciátusokra már egyáltalán nem terjedt ki, pedig ezen a katolikus szempontból isten háta mögöttinek számító területen is bizonyára szép számmal volt belőlük.1149 Bár a váci püspökök — mint említettük — árendapénzek vagy tizedek átengedésével támogatták a gyöngyösi ferenceseket, az egyházmegye pappal való ellátottságának felmérésekor még Pongrácz sem számolt velük. Nyilván azért nem, mert úgy kívánták preferálni széleskörű és értékes szolgálataikat, hogy a belgrádi-szendrői missziós püspökségről — amelynek ezek a szerzetesek mintegy előőrseiként szolgáltak — ne kelljen tudomást venniük. Főleg a Hitterjesztési Kongregáció (Sacra Congregazione della Propaganda de Fide) megalakítása (1622) után ugyanis a Szentszék erőteljes akcióba kezdett a Hódoltság egyházi viszonyainak rendezése érdekében. Felszólította a király által kinevezett főpapokat, hogy vagy foglalják el hódoltsági székhelyeiket — értsd: közéleti méltóságból változzanak át a török területen munkálkodó missziós püspökké —, vagy mondjanak le tisztükről.1150 A felszólítás azonban nem hozta meg a Szentszék által várt eredményt; süket fülekre talált mind Bécsben, mind Nagyszombatban. Azt a magukat a katolikus egyház világi protektorának deklaráló Habsburg- uralkodók is illetékességi körük megsértésének tekintették, s továbbra is neveztek ki afféle „címzetes” püspököket a megürült stallumokba, amit aztán rendszerint Róma is kénytelen volt akceptálni.1151 1142 JUHÁSZ 1936, 31-32.; SZEGED 1983, I. 726-727. 1143 FRICSY 1981, 93-95. 1144 Jegyzéküket 1. SZARKA 1947,22-25. (A vár 1663. évi elestéig a vikáriusság a nógrádi plébánossághoz kötődött.) Ш5 1634-ben Tárnoki János, 1644-ben Lévai János, 1651-ben Klenovich József, 1653-ban maga a püspöki helynök, Korompay Péter volt váci püspökség provizora (és rendszerint tizedbérlője is) 1. TRINGLI 1989, 120. és 124. 1146 Pl. BOROSY 1983-1986, IL, 1035. (1664) és 1115. (1665) sz-ok.. 1147 Ezek kigyűjtve: SZARKA 1947, 92-93., vö. SZAKÁLY 1995a, 155. skk. 1148 SZARKA 1947, 115-122. 1149 Keresztesi Máté gyöngyösi plébános 1630. évi levele szerint ők mutatnak rossz példát a népnek az erkölcstelen életre (DM I. 1. 164.), ennek ellenére 1630-ban licenciátust küldött Kiskunhalasra is (DM I. 1. 164.). 1160 FRAKNÓI 1901-1903, III. passim, különösen 353-371. 1151 vanYÓ 1933.
