Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
azonnal a vármegyei törvényszékhez fordulhattak, függetlenül attól, hogy a Hódoltságon kívül vagy az belül laktak. Soós Imre, aki a kérdéssel Heves-Külső-Szolnok vármegyei anyag alapján egyedüliként foglalkozott, ekként rekonstruálta a menekült vármegyék jogszolgáltatásának struktúráját.762 I. A szolgabírói ítélőszéken a szolgabíró esküdttársával ítél a jobbágy-visszakövetelés eseteiben, továbbá 20 Ft-on aluli adósságperekben. Fellebbezési fóruma a vármegyei törvényszék. II. Az alispáni ítélőszéken az alispán az illetékes szolgabíróval és esküdtjeivel ítél a hatalmaskodási perekben. Fellebbezési fórum a vármegyei törvényszék. HI/а. A vármegyei polgári törvényszék első fokon az alispán elnöklete alatt, a négy szolgabíró és esküdtek közreműködésével, ítél mindazon perekben, melyek nem tartoznak sem a szolgabíró, sem az alispán hatáskörébe. ítéleteit az alispán hajtja végre. Főleg 20 Ft-on felüb adósságperek, birtokperek, osztályos, zálogolási stb. perek tartoztak ide. Ill/b. A vármegyei polgári törvényszék másodfokon ítél a szolgabírótól és alispántól fellebbezett perekben. Ilyenkor az elnöklő alispán és első fokon eljáró szolgabíró csak referálhat, de nem szavazhat. Innét fellebbezni lehet az ország főbíróihoz. III/c. A vármegyei büntető törvényszék első fokon ítél a közbűntényesek felett. A vád képviselője korábban az alispán mint magisztrátus, a 17. század közepétől pedig ügyvédje, a tiszti ügyész. Innen fellebbezés nincs. Háborús törvényszünet idején az alispán ítéli el a gonosztevőket. Mivel a Hódoltság területén a pallosjoggal felruházott uradalmak működtetésére nem volt lehetőség, közbűntényes jobbágyokat rendszerint a vármegyei büntető törvényszék ítéli el. Több esetben előfordul, hogy a megyei törvényszék a tisztjei által felvett tanú- vallomásokat törvénynapot kérve átteszi a pallosjogú úriszékhez, ha ez a Felvidékre áttelepített uradalmi központban, vagy a füleki megyeszékhelyen mégis össze tud ülni. Magunk a vármegyei jegyzőkönyvek tanulmányozása nyomán arra a következtetésre jutottunk, hogy az univerzitás büntető bíráskodása — legalábbis Pest-Pilis-Soltban — ugyanazt a tagolódást mutatja, mint a polgári. Erre az olyasféle bejegyzések igazítottak, mint például az 1680. november 12-13-i sedriáé, amelyben rögzítették Sipos János szolgabíró és id. Balogh Miklós esküdt bejelentését: miután tudomásukra jutott, hogy dunapataji nemes Márkus István paráználkodott Fiar György özvegyével, nemes Berkó Annával, megidézték, és mivel a megadott napon nem jelentek meg, mindkettejüket halálra ítélték és proscribálták.763 Érdekes módon ennél jelentéktelenebb — ráadásul polgári — ügyekben több esküdt jelenléte szükségeltetett. Az Egry Márton szolgabíró által a dányiakra kivetett 20 forintos bírságolás azért nem emelkedhetett jogerőre, mert nem volt mellette hat esküdt. (Az ügyet végül maga közgyűlés rendezte el.764) Az alispáni büntetőszéken indult és zárult 1676-ban Végh István tassi nemes elleni törökösségi ügy A járás szolgabírája azzal vádolta Véghet, hogy leánya válását kádival intéztette, s Tass határjeleit török segédlettel áthelyeztette, ami ellen az egyik földesúr, Tassy Mihály külön is tiltakozott.765 (A perbe fogott nem vesztette el cselekvőképességét; Végh például ugyanazon közgyűlésen — ügyvéd útján — viszonttiltakozott Keglevich Miklósnak az általa bérelt Ordasháza pusztára vonatkozó tiltása ellen.766) Úgy tűnik, Végh megbánást tanúsított, mert az alispán — egy szolgabíró és egy esküdt jelenlétében — kiegyezett vele 300 forintban, amit a füleki vár javítására kellett fordítani.767 Egyébként a vármegye egyáltalán nem törekedett arra, hogy a jobbágyok feletti büntetőbíráskodást elvonja; ilyen pert csak akkor vett át, ha az illetékes földesúr többszöri felszólításra sem cselekedett. Mivel hódoltsági úriszéki ítéletről alig tudunk, arra kell következtetnünk, hogy a földesurak — kivált a kisebb birtokúak — nem különösebben ambicionálták ezek kötelezettségük teljesítését.768 a) Polgári ügyek769 Az e kategóriába tartozó perek túlnyomó része a kinti birtokosok közti birtokper volt, s — mint fentebb jeleztük — rendszerint azzal kezdődött, hogy a magát birtokon belül levőnek A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE 453 762 SOÓS 1974, 25., vő. SZEDERKÉNYI 1890-1893, II. 321-346. és EMBER 1946, 526-528. 763 BOROSY 1983-1986, II. 2059. sz. 764 BOROSY 1983-1986, II. 1562. sz. (1672). 765 BOROSY 1983-1986, II. 1779-1780. sz-ok. 766 KISKUNHALAS s. a. 767 BOROSY 1983-1986, II. 1748. sz. 768 BOROSY 1983-1986, II. 1792. sz. 769 TORDAY 1933. - Tanulságos párhuzam: SZEDERKÉNYI 1890-1893, HL 330-339.
