Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)

Szakály Ferenc†: A hódolt megye története

A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE

435

benépesítésére, általában 4—6 esztendős adómentességet, vezetőik emellett bizonyos további kedvezményeket kaptak. (Meg kell jegyezni, hogy e téren a magyar, illetve a török birtokosok példás együttműködési készségről és képességről tettek tanúbizonyságot.687) Rosszul tette az a földesúr, aki — akár szükségből — szűkkeblűnek bizonyult a kedvezmények felajánlásánál, könnyen megeshetett ugyanis vele, hogy jobbágyai, kedvezőbb feltételekre bukkanván, tovább- álltak. Alighanem ez történt Orsi Tamással és Gugyi Istvánná Bickó Borbálával, aki 1612-ben állapodott meg elszéledt leányfalusi és pócsmegyeri jobbágyaival, ám rögtön 12 forintos évi summát és ajándékokat követelt tőlük.688 Aligha véletlen, hogy a két falut hiába keressük a

17. században lakott helységek sorában.

A dikajegyzékek a dolog természeténél fogva arra is lehetőséget nyújtanak, hogy megállapítsuk azon helységek nagyságrendi megoszlását, amelyek valaminő oknál fogva nem voltak mentesítve a dikafizetés alól. Az 1626. évit689 mint az első viszonylag teljes felmérést, az 1635. évit — bár nem mutat igazán komoly változásokat — azért dolgoztuk fel, mert ez évben ismét törvény született a dikaszedés módjáról,690 s az összeírás önmagát is „nova connumeratio”-nak mondja.691 Az 1647. évi adatfelvétel közismerten évtizedekig országszerte a kivetés alapjául szolgált,692 bár természetesen időnként — a mi megyénkben, mint például 1661-ben693 — kisebb korrekciókat hajtottak végre rajta. Az 1678. évi kiválasztását az tette szükségessé, hogy az 1661-1664. évi háborúk több ízben olyannyira sújtották Pest-Pilis-Solt megyét, hogy akár egy második vagy sokadik „tatárjárás”-ról is beszélhetünk,694 amiknek következtében több település lakossága szétfutott, s az újabb újjátelepülés — mint látni fogjuk — nem egészen ugyanazokat a nagyságrendeket állította helyre, amely a megyét azt megelőzőleg jellemezte.

A nagyságrendi megoszlásról az alábbi táblázatok tájékoztatnak:

1626

Pest m.

Pilis m.

Solt m.

Összesen

0-13= 16,7%

3

1-1

3= 8,6%

1= 6,7%

3= 16,7%

= 7

1-2

9= 25,7%

3= 20,0%

3= 16,7%

= 15

2-3

9= 25,7%5 = 27,8%

= 14

3-4

4= 11,4%

3= 20,0%= 7

4-5

3= 8,6%

4= 26,7%

3= 16,7%

= 10

5-6

2= 5,7%1= 5,6%

= 3

65= 14,3%

4= 26,7%= 9

Összesen:

35 +

15 +

*18

= 68

Portaszám:

160 +

84+

42

= 286

* 2 taxás helység

1635

Pest m.

Pilis m.

Solt m.

Összesen

0-1

3= 7,0%

1= 6,7%

8= 40,0%

= 12

1-1

6= 14,0%

2= 13,3%

4= 20,0%

= 12

1-2

9= 20,9%

7= 46,7%

1= 5,0%

= 17

2-3

11= 25,6%

1= 6,7%

5= 25,0%

= 17

3-4

8= 18,6%

1= 6,7%= 9

4-5

2= 4,7%2= 10,0%

4

5-6

1= 2,3%= 1

3= 7,0%

3= 20,0%= 6

Összesen:

*43+

**15+

20

= 78

Portaszám:

40+

33+

25 3/4

= 235

* 7 taxás, ill. újonnan szállott, egyelőre adómentes ** 1 taxás, 1 részlegesen taxás (Ráckevi) helység

687 SZAKÁLY 1997, 161-164.

688 SZAKÁLY 1997, 166.

689 Teljes mentességet csak az újonnan szállott települések kaphattak, azok is csak meghatározott ideig. A nemesek lakta vagy egykor nemesek lakta falvak taxát fizettek Az utóbbi, ún. curialis falvakról a Társadalmi változások fejezetben lesz szó.

690 SZAKÁLY 1995a, 66-68. (11/15. sz.).

691 1645: 8. te. (CIH III. 313-314.).

692 SZAKÁLY 1995a, 68-71. (11/16. sz.).

693 BARÁTH 1930.

694 SZAKÁLY 1995a, 83-91. (11/21. sz.)