Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)

Szakály Ferenc†: A hódolt megye története

380

SZAKALY FERENC

Többségük, a dolog természeténél fogva, egykerekes (köves) alulcsapós hajómalom volt, amely csupán fél esztendőn át vállalt gabonaőrlést,333 kisebb számban bizonyos előkészítő műveleteket — például a nemeznek szánt kender vagy len tömörítését — végzett. De akadt olyan, messze földön híres óriásmalom is, mint a váci püspökség nógrádverőcei Zsigmond-malma, amelyet bérletként hasznosítottak, beszédesen jelentős summáért.334 Hogy a megye vízsze- gényebb belső részein levő malmok között akadt-e széllel vagy állati erővel hajtott, nem tudjuk eldönteni.335 Annyi azonban bizonyos, hogy valamennyi malmot megkülönböztetetten fontos jövedelemforrásnak tekintették. (Mint alább látni fogjuk, a magyar és török foldesurak gyakran közösen léptek fel védelmében, hasznosításáról pedig igyekeztek békésen kiegyezni.)336 A náhijénkénti megoszlást táblázatban is közöljük, megjegyezvén, hogy a számok mindenütt a valóságos alatt maradnak, hiszen a defterek nem szolgálnak statisztikai pontosságú adatokkal:337

Malmok Pest és Pilis megye területén (a 16. századi török adóösszeírások alapján)

333 Erről a malomtípusról számos ábrázolásunk van.

334 SZAKÁLY 1995d, 239.

335 Kecskeméten 1597-ben 16 szárazmalom molnárját bírságolták a mértékekkel való visszaélésekért: HORNYIK 1861-1866, П. 168.

336 SZAKÁLY 1981.

337 KÁLDY-NAGY 1985 alapján.