Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Hegyi Klára: Az oszmán hatalom berendezkedése és működése
318 HEGYI KLÁRA A számokat most is csak ebben a formában, halmazban szabad elhinnünk, nem egyenként. 1630 után a szandzsákonként kivetett dzsizje-adó egységeit is csoportosítgatták. Amit Esztergomtól elvettek, Budára terhelték; Szekszárd és Mohács esetében a rakosgatás különösen szemet szúr: 1631-ben 1628 + 800, egy évvel később 628 + 1800 hánéval számolták őket, hogy később már a formális szétválasztást is mellőzzék. Csak annyi biztos, hogy az összes nyilvántartott adóegységet lassan, de egyenletesen emelték, ahogy a katonai kiadások növekedése megkívánta. A század második felében a számok mint egy-egy szandzsák adózó egységeinek mutatói használhatatlanok. Nagy óvatossággal legfeljebb annyit szűrhetünk le belőlük, hogy a központi terület, a budai és az esztergomi szandzsák állami terhelése erősebben nőtt, mint a közép-dunántúli régióé. Feltétlen magyarázatra szorul az az óriási visszaesés, amely 1577 és 1612 között a dzsizje-köteles adóegységek számában, másként fogalmazva a népesség adózó képességében tűnik elő. Évszázados beidegződéseinknek engedve ezt a századforduló másfél évtizedes háborújának, a népesség tragikus pusztulásának tudhatnánk be. A valóban hatalmas vérveszteség mellett azonban a háne-szám zuhanásában egy másik tényező is szerepet játszott: az adózó egység, a háne tartalmának megváltozása. A 16. század második felében olyan önálló parasztgazdaságnak tekintjük, amely mind tized-, mind dzsizje-fizetésre képes és kötelezett volt, és amely egy kiscsaláddal azonosítható. A birodalom más területein már ebben az időben is élt egy másik háne, amelyre az ún. rendkívüli állami adókat vetették ki, és amelyet az időben első ilyen adó neve után aváriz- hánénak neveztek. Amikor később a dzsizjét is erre állították át, az adóegységet újra dzsiz- je-hánénak vagy megszorítás nélkül hánénak mondták, de a 16. századihoz képest már megváltozott tartalommal. Az aváriz-háne rugalmasan igyekezett alkalmazkodni a szóban forgó település adottságaihoz. 3-15 családos adózót foglalt magába attól függően, hogy a település város vagy falu, jómódú vagy szegény volt, letelepültek lakták vagy vándorokat is oda regisztráltak, malommal, bolttal vagy más saját jövedelemmel rendelkezett vagy sem stb.331 1604-ben az anatóliai Balikesir városában egy aváriz-hánéba 3 családos és 6 nőtlen adózót osztottak.332 Általában nagyobb volt a 16. századi dzsizje-hánénál, de általánosan érvényes szorzószám után hiába kutatunk. 1636/37-ből fennmaradt a macedóniai bitoli kerület falvainak dzsizje-háne és avá- riz-háne listája; volt olyan falu, amelyben a kétféle háne száma azonos, és olyan is, amelyben hetvenszer több régi adóegység volt, mint új.333 Ez a megfoghatatlan adóegység jelent meg Magyarországon is a 17. század elején, amelynek tartalmáról sajnos itt sem tudunk semmi biztosat. A háborús népességveszteségen túl ez csökkentette le a budai vilájet dzsizje-fizető egységeinek számát az 1577. évi 27 580-ról az 1612-es 6050-re. Az 1630 körüli növekedésnek az elpusztult városok és falvak egy részének újratelepülése, de az ez idő tájt végrehajtott összbirodalmi felmérések, a pénzügyi egyensúly érdekében végrehajtott „rendcsinálás” is oka lehetett. A budai szandzsák lakott helyeiről 1628 és 1638 között négy olyan jegyzék maradt, amely a települések — köztük a Pest megyei falvak és városok — háne-számait örökítette meg.334 Náhijékba elsőként az 1632. március 22-e és 1633. március 11-e közötti év listája osztotta őket. Eszerint ekkor a következő Pest megyei helységeket tartotta nyilván a kincstár lakottként és dzsizje-fizetőként: Náhijén kívül: Buda város 34, Pest város 1, Óbuda város 53 hánéval. Összesen 3 helység 88 hánéval. A budai náhijében: Keszi 3, Páty 25, Bia 3, Sóskút 1, Bicske 25, Zsámbék város 2, Tök 12, Érd 3 hánéval. Összesen 8 helység 74 hánéval. A pesti náhijében: Csaba 7, Gyömrő 7, Fót 12, Mogyoród 4, Veresegyház 15, Szada 5, Zsidó 3, Kerepes 6, Cinkota 2, Túra 2, Dány 1, Kóka 16, Úri 5, Zsiger 1, Pánd 2, Csekekáta 8, Szentmártonkáta 2, Ság 6, Szele 5, Tápiószentmárton 6, Abony 8, Gyón 10, Jenő 4, Szent- lászló 7, Valkó 2 hánéval. Összesen 25 helység 146 hánéval. A kecskeméti náhijében: Német 6, Ócsa 3, Kőrös város 130, Cegléd város 40, Nyársapát 4 hánéval. Összesen 5 helység 183 hánéval. 331 BARKAN 1986, 14-15. 332 AKDAE 1974, 283-284. 333 TDMN 61-62., 74-75. 334 ÖNB Mxt 611, a négy lista a 141, 144-145, 148, 152-153 lapokon.
