Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Hegyi Klára: Az oszmán hatalom berendezkedése és működése
256 HEGYI KLÁRA egy 1541 tavaszán készült zsoldlista tanúsítja — nem is szolgált bennük ekkora legénység. A katonákat sem vonzhatta még az ismeretlen távoli vár: végeredményben a tervezettnél 1870 emberrel kevesebb érkezett meg. A mustra készítői csak 35 katonáról tudták biztosan, hogy meghaltak, 1835-en útközben „elkallódtak”. Buda és Pest első őrsége a fővárosi janicsárokkal együtt így is jócskán meghaladta a hétezer főt, ha a berendezkedés zűrzavarait tükröző forrásoknak hinni lehet, 7459 katonából állt.6 1541-es hadjáratával a szultán ugyan nem tudta biztos hátországgal ellátni új vilájet- székhelyét, arra azért gondjából is, erejéből is telt, hogy a Budára tartó dunai és szárazföldi út néhány fontos állomását megszállássá katonáival. Magyar és török forrásaink sajnos egyaránt bizonytalanok az időpontokban, de több-kevesebb joggal feltételezhetjük, hogy Földvárra, Paksra, Kalocsára, Szekszárdra, Bajára, Szekcsőre és Zomborra török védők költöztek, s ha még nem létesültek is mindenütt szabályos őrségek, 1543 tavaszáig a török katonaság megvetette lábát a Duna vonalán. 1542 áprilisától a tolnai, paksi és földvári kikötőkben török bérlők szedték az illetékeket, és ezeket török írnok könyvelte,7 ami katonák védelme nélkül nehezen képzelhető el. Ugyancsak 1542 márciusától lehetünk biztosak abban, hogy Szekszár- dot és Mohácsot egy-egy bég vezetésével szandzsákszékhellyé tették, és Szekszárdra török őrséget ültettek;8 tudván viszont, hogy télvíz idején nemigen volt szokás komolyabb helyeket megvívni vagy az erődítetleneket megerősíteni, a Duna-parti gamizonok felállítását Szulejmán budai hadjáratával célszerű összekapcsolni. A Duna-Tisza közének déli felén a folyót biztosító erődítések közül elsőként Bács várába került török őrség; a sereg már 1526-ban feldúlta, de csak később, valószínűleg 1529-ben szállta meg.9 Az északabbra fekvő Zombort kétszeri pusztítás (1526, 1541) után erősítették meg, 1543 végén már biztosan volt török katonasága.10 Végül a Buda felé félúton fekvő Kalocsa is Szulejmán 1543-as magyarországi hadműveletei előtt került török kézre: a szultán még Siklós alatt állt, amikor a hajdani érseki székhely 200 török katonájának a zsoldját már folyósította a kincstár.11 A Duna vonalának megszállásával egy időben a törökök a folyóköz déli felén is megvetették a lábukat. Első tiszai hídfőállásukat Titelben építették ki. A várat feltehetően már 1526-ban megszerezték, egy 1529-es kémjelentés több fegyvernemből álló, 362 fős őrséget tud benne.12 Baja, Szabadka és Szeged bevételével13 a Duna-Tisza köze déli fele legkésőbb 1543 nyarára török uralom alá került. A Szulejmán budai és fehérvári hadjárata között eltelt szűk két esztendőben tehát Pest megye nyugati és déli határán felsorakoztak az első török várak. A szultán következő hadjárata bevégezte a megye körülkerítését. 1543 nyarán Szulejmán a Dráva-közeli Siklóstól fel Esztergomig meghódította a Dunántúl keleti sávját. Az év derekán, valószínűleg augusztusban, az Esztergomért folyó harcok „melléktermékeként” a Duna túlpartján elesett Vác, az év utolsó három hónapjában már regisztrálták a vár első őrségét.14 1544 tavaszán Jahjapasazáde Meh- med budai pasa bevette Visegrádot, Nógrádot és Hatvant,15 ezzel Pest megyét északon is elvágta a királyi országrésztől. Az 1543-as szultáni hadjárat végre tartományt adott Budának, és a bevett várak révén szilárdan összekötötte a birodalom belsejével. Immár ténylegesen felállt a Buda alá rendelt magyarországi vilájet, egy látszólag egybefüggő, várakkal védett, megszállt terület. Pedig a 6 Az eltervezett és tényleges őrség listája: Isztambul, Topkapi Sarayi Müzesi Arsivi D 7557. (idézi FEKETE 1944, 125. és KÁLDY-NAGY 1977, 7.) - A janicsárok számára FEKETE 1944, 142. (11. sz. jegyz.); a délvidéki török várakból Budára irányított egységek listája: ÖNB Mxt 557.; a déli várak 1541 áprilisi zsoldlistája: ÖNB Mxt 567. 7 VELICS-KAMMERER 1886-1890, II. 9. 8 SZAKÁLY 1969b, 23.; DÁVID 1991, 50. (4. sz. jegyzet). 9 ZIROJEVIC 1976, 117.; CSORBA 1974, 188. 10 ZIROJEVIC 1976, 120. 11 Kalocsa 1543. július 4-e és szeptember 29-e között, Bács és Zombor 1543. november 30-a és december 27-e között vezetett zsoldlistái: ÖNB Mxt 550. 12 ZIROJEVIC 1976, 118. 13 SZAKÁLY 1995b, 464-467. 14 TRAGOR 1929, 99-100. óta a Vácról szóló szakirodalomban állítássá vált az a feltehetően Evlia Cselebi leírására alapozott feltételezés (EVLIA CSELEBI 435.), hogy Vácot a magyarok rövid időre visszafoglalták, és csak 1544 tavaszán került végleges török uralom alá. (Az állítást nem vette át SZARKA 1947,13.) A feltételezést semmilyen forrás nem erősíti meg, a török őrség 1543-as és 1544-es zsoldlistái megszakítatlan oszmán birtoklást mutatnak. - Az 1543-as őrség listája ÖNB Mxt 566, 143-151, az 1544-esé ÖNB Mxt 568, 61-69. 15 KÁLDY-NAGY 1974, 172.
