Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
PEST MEGYE A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 187 Pilis megyékben választ nem lehet adni, mégis elgondolkodtató, hogy Pest megye egyetlen 16. századi dica-jegyzéke sem tesz említést járásokról.771 Igaz ugyan, hogy hódolt területről van szó, azonban akadt olyan hódolt vidék, ahol megtartották a járások szerinti beosztást, persze a menekült megyék és adójövedelmeik kezelése közt jelentős különbségek voltak. Pilisnél egyáltalán nem kizárt, hogy nem bontották járásra a megyét, ámbár még Torna megyében is két járást alakítottak ki az adószedők, azonban nehéz elképzelni egy olyan nagy megye esetében, mint Pest, azt, hogy 1541 előtti adójegyzékei ne járások szerint lettek volna összeállítva.772 A szolgabírák kiválasztásánál nem az volt a lényeges, hogy megye minden szeglete képviselve legyen, hanem az, hogy a fontos nemes családok lehetőség szerint egy-egy taggal képviseljék magukat. A szolgabíráknak kezdetben kijárt az ispáni cím, 1322-ben, az első Pest megyei szolgabíró-említéskor is ott állt nevük mellett a comes rangjelző szócska egészen 1335-ig, 1341-től azonban már többé nem nevezték őket ispánoknak. Néhány esetben gyanúsan hosszú tisztségviselés mutatható ki egy-egy szolgabírónál. Ha egyértelmű volt, hogy megszakadt a tisztségviselés, akkor azt jelöltük, sok esetben azonban ez kimutathatatlan. A nevek mellett álló dátum vagy dátumok tehát nem a tisztségviselés napját mutatják, hanem azt az első és utolsó napot, amikor az illetőt még hivatalban levő tisztségviselőként említették. A jegyzetek a két szélső értékre utalnak még akkor is, ha egy-egy tisztségviselőnél jóval több adat áll rendelkezésünkre. Hogy az együttes tisztségviselés követhető legyen, külön megadtuk az együtt szereplő szolgabírák listáit is. Pest megyének a sedria mellett működő esküdteit és a közgyűlésieket külön vettük fel. Az előbbiekről összesen egy lista maradt ránk. A közgyűlésen szereplő esküdtek nem tekinthetők tisztségviselőknek. Pilis megyéből nem ismerjük az esküdteket. Felvettük az egyetlen ismert megyei nótárius működésének dátumát is. Pilis megye ispánjai, alispánjai János alispán 1319. Csévi Sáfár István 1322-42. Iván „viceiudex” 1333. Becsei Töttös 1344-50. Himfi Benedek 1358-59. Vezsenyi Miklós 1362-66. Jolsvai Leusták 1388. Pilis megye szolgabírái Kálozi Lukács 1333. V 27.773 Nyéki... 1333. V 27.774 Felkeszi Diódi András 1465. IV 17-1465. XII. 16.775 Felkeszi Szomori Bálint 1465. IV 17-1465. XII. 16.778 Felkeszi Nemes Kelemen 1477. V 29-1483. II. 8.777 Biai Bársony Albert 1510. II. 13.-1510. V 7.778 Gercsei Zoárd, először 1510. II. 6.-1510. V 7.779 Felkeszi Szomori János, először 1510. VI. 24.-1510. VII. I.780 Biai Tóbiás 1510. VII. I.781 Gercsei (Szomori) Zoárd, másodszor 1511. V 26.782 Felkeszi Nemes Mihály 1511. V 23.-1511. V 26.783 771 SZAKALY 1995a, I. rész 1-13. dokumentumok. 772 ENGEL 1989, Torna megye: 141. 773 BÁRTFAI SZABÓ 1938, 229. 774 BÁRTFAI SZABÓ 1938, 229. 775 DL 16 188., 22 480. 776 DL 16 188., 22 480. 777 DL 88 595., 18 758. 778 DL 106 038., 106 045. 779 DL 106 038., 106 060. 780 DL 106 050. 781 DL 106 051. 782 DL 106 059-106 060. 783 DL 106 060.
