Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
megjelölt egy napot, amikor egy szolgabíró jelenlétében a földesúrnak vagy tiszttartójának igazságot kellett szolgáltatnia.710 A közgyűlés sommás eljárása lehetőséget adott arra, hogy az itt kezdett perben ne csak ítéletet hozzanak, hanem még a közgyűlés ideje alatt a végrehajtásra is sor kerüljön. 1353-ban Alberti Máté lányai követelték egy atyafiúktól a nekik leánynegyed és jegyajándék címén járó részek kiadását. A rokon erre kész is volt, de ahhoz, hogy a nőket jogaikba beiktassák, nádori és káptalani ember kellett, így Miklós nádor Erzsébetfalváról utasította a budai káptalant az iktatáson való részvételre. Ekkor még a közgyűlések rövidek voltak, a káptalannak a jelentést a nádori jelenléthez a kúriába kellett elküldenie.711 1394-ben egy irsai birtokrész ügyében indítottak pert Erzsébetfalván. A közgyűlésen megtörtént az oklevelek bemutatása, az ítélet- hozatal, a fehérvári káptalan mint országos hiteleshely küldte ki tanúbizonyságát a kirendelt nádori ember mellé, aki ellentmondás nélkül elvégezte az iktatást. Ezt elvégezve visszatértek a még ülésező közgyűlésre, ahol kihirdették a megyebélieknek az iktatást. Mivel a kihirdetés (promulgatio) volt az utolsó lehetőség az ellentmondásra, azonban ezzel ezúttal sem élt senki, ezért a nádor a birtokrészt végleg a beiktatottnak ítélte és privilegiális oklevelet állított ki.712 Mivel a közgyűlésekhez nagyon közel volt a budai káptalan — mint a legtöbbször felkért hiteleshely —, ezért nem volt szükség arra, hogy a hiteleshely egy emberét kiküldje a közgyűlésre. Az egyetlen kivétel az 1399-es közgyűlés, melyre Pelsőci Bebek Detre nádor a jászói konvent egy emberét hozta magával, ő járt el tanúbizonyságként e congregatiovól kiküldött nádori emberek mellett. Az utolsó közgyűlés sok tekintetben eltért az előzőektől. Szokatlan volt a színhely, a Rákos mezeje és az is, hogy nem a nádor, hanem a király nevében rendezték. A Pest és Pilis megye számára tartott 1467-es közgyűlés az 1464 utáni új berendezkedés egyik szimbolikus kezdő aktusa volt. Közgyűléseket ugyanis sem a zavaros időkben, sem Mátyás kornázása előtt nem tartottak. A generalis congregatiok intézményét Hunyadi Mátyás és a rendek a koronázása után új életre akarták kelteni. Az 1464-es törvények közé így került be az a cikkely, hogy minden megye tartson általános törvényszéket (iudicium generale), miként máskor is tette, tudniillik a régi szokás szerint.713 A közbejött politikai események miatt azonban csak 1467-ben kezdték el a közgyűlési sorozatok megtartását. Ebben az évben tartott Guti Ország Mihály nádor Pécsen congregatiot több délvidéki megye számára, majd Hevesnek, az esztergomi érsek és Újlaki Komárom, Győr és Esztergom megyéknek.714 A sort azonban a Pest és Pilis megyék számára március 5-re, egy csütörtöki napra Pest mellé hirdetett gyűlés nyitotta meg, melyen névleg maga a király elnökölt. A közgyűlés megrendezésének igazi sajátosságát az adja, hogy ugyanekkor Budán országgyűlés is folyt, ami február 21-én jött össze és még március 12-én is ülésezett.715 Lehet, hogy az országgyűlési tárgyalásokat ezen a napon megszakították, de az is lehet, hogy csak a Pest és Pilis megyei követek keltek át a Duna másik oldalára a királlyal, hogy csatlakozzanak a Rákos mezején összegyűlt társaikhoz. Ez esetben azonban még valószínűbbnek tűnik, hogy Mátyás legjobb esetben is csak megnyitotta a közgyűlést, de maga nem vett részt rajta, átengedte annak munkáját más, delegált bíróknak. A gyűlésnek összesen 19 említését ismerjük.716 A kiállított oklevelek egy kivétellel mind Mátyás király nevében keltek, a legkorábbi mintegy két héttel a közgyűlés után, a legkésőbbi majd két hónap múlva, május 3-án. A közgyűlésnek a király nevében eljáró valódi vezetői azonban mások voltak, amelyet két vámügyből rekonstruálhatunk. A Rozgonyiak túrái birtokán vámot szedtek, az idevaló vámszedők azonban több alkalommal a birtokon kívül, szabad közúton (libera et vera via) is megvámolták az utazókat. Ezért a mondott közgyűlésen a király és Laki Thuz János dalmát- horvát bán és udvarnokmester, valamint Rozgonyi János tárnokmester előtt az ország régi szokása szerint a vámot megszüntették. Az 1467-es királyi közgyűlés említése során nem ez az egyetlen oklevél, ahol a bírótársak meg vannak nevezve. Azt persze nem zárhatjuk ki, hogy PEST MEGYE A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 177 710 DL 6774. 711 DL 96 338. 712 DL 86 479. 713 DRH 1458-1490. 147. 714 KÜFFER 1884, 28. 715 DRH 1458-1490. 162. 716 HÉDERVÁRY I. 252. sz.; KNAUZ 1863, 39., 40., 4L; DL 16 506., 16 507., 16 508., 16 509., 16 512., 16 513., 16 517., 16 518., 16 520., 16 528., 16 531., 16 537., 16 538., 16 542., 45 243.; PEST 952. sz.
