Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
172 TRINGLI ISTVÁN bíróság a királynéi városban, Ferenc deák házában jött össze, a tárgyalást Szálkái vezette, mellette más nemesek is megjelentek, de ott ült mellettük az egyik szolgabíró is. Miután a felperesek nem voltak megelégedve az ítélettel, ezért a kúriába fellebbeztek. A Szalkai-féle törvényszékről az oklevelet a sedriára visszatért szolgabíró előadása értelmében a megye állította ki és küldte fel a nádorhoz.662 Pilis megye természetesen csak a joghatósága alá tartozó ügyeket tárgyalta. Buda szabad királyi városa nem tartozott ide, mint ahogy Pest megyéhez sem Pest. Óbudára vagy Buda- felhévízre azonban kiterjedt hatalma. Nem mindig volt ilyen egyértelmű az elhatárolás. Egy Kissingről (Békásmegyertől északra) ellopott dunai hajó ügyében tulajdonosa Pest megye elé idéztette a nyúlszigeti apácákat, akiknek kikötőjében rátaláltak a hajóra, ezt Pilis megye sérelmesnek találta és az ügyet felterjesztették a kúriába.663 11. Közgyűlések Közgyűlésnek (congregatio generalis) hívjuk azt a bíráskodási intézményt, amikor az ország egyik nagybírája, más báró vagy ispán, királyi parancsra vagy anélkül, általában több megye lakosait összehíva, helyben intézte el peres ügyeiket. A közgyűlések célja kettős volt: a latrok kiirtása és minden másfajta ügyben történő ítélethozatal. Mai fogalmaink szerint tehát büntető és polgári ügyeket egyformán tárgyaltak itt. Habár legtöbbször arról volt szó, hogy egy központi bíróság kiszállt vidékre, az eljárás nagy mértékben különbözött a kúriai pereknél megszokottaktól. A megyei nemesség és a megye tisztségviselői ugyanis aktív résztvevőként léptek fel a közgyűléseken. A régebbi irodalom néha köztörvényszékként emlegette e gyűléseket, megyegyűlésnek hívni őket azonban veszélyes dolog. Habár latin elnevezésük ugyanaz, mint a 16. században kezdődő rendszeres, a megye által tartott gyűléseknek, ilyeneket azonban korszakunkban nem tartottak, sőt egészen 1540-ig Pest és Pilis megyéből nem is ismerünk igazi megyegyűlést. E gyűléseket a megye részére, de nem a megye tartotta. A kikiáltott közgyűlés (proclamata congragatio generalis) csak nevében hasonlított a valódi közgyűlésekre, valójában azonban a bizonyítási eljárás részét képező tudományvétel egy formája volt.664 A következő összeállítás Pest és Pilis megye összes ismert közgyűlésének idejét és helyét mutatja 1437-ig. 662 663 664 665 666 667 668 669 670 671 672 673 674 675 676 1328. május 12. körül^ 1338., Druget Vilmos nádorbbb 1341. április 25. Újbécs Druget Vilmos nádor00' 1342. május 6. Újbécs Druget Vilmos nádor000 1350. november 30. Erzsébetfalva Gilétfi Miklós nádor°°a 1353. április 16. Erzsébetfalva Gilétfl Miklós nádor0'u 1355. június 9. Erzsébetfalva Gilétfi Miklós nádor0'1 1360. június 11. Erzsébetfalva Kont Miklós nádor0'4 1364. március 27. Erzsébetfalva Kont Miklós nádor0'0 1368. március 13. Erzsébetfalva László hg. Nádor0'4 1372. június 21. Erzsébetfalva László hg. Nádor0'0 1374. április 17. Erzsébetfalva Lackfi Imre nádor0'b 662 DL 106 050-1.; 106 060. 663 PEST 1441. sz. 664 HAJNIK 1899, 303. 665 Csak említését ismerjük, „a most folyó közgyűlésen” a budafelhévízi konvent előtt megjelent Pest megye négy szolgabírájából három, hogy bevallást tegyen (АО II. 357.). 666 Csak említését ismerjük, 1. Jászói konv. orsz. It. Acta ab anno 2-22. (DF 251 694.). 667 АО IV 84.; DL 24 467.; BAKACS 1982, 521. sz. egy 1340-es közgyűlési adatot is hoz, azonban ez valójában 1360-as. A további hibák elkerülése végett lehetőség szerint az oklevél eredetijének jelzetét adom meg. 668 DL 24 467., 3444. 669 DL 35 855. 670 DL 96 353. 671 DL 41 262., 41 264. 672 DL 75 368., 75 374. 673 DL 6075., ennek átírása 1372-ből: 5997. 674 DL 4104., 41 755. 675 DL 75 374., 41 883. 676 DL 6199.
