Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
164 TRINGLI ISTVÁN környékbelieket.616 Volt úgy, hogy eleve erre is szólt a parancs, ez volt a gyakoribb eset más megyékben is. A kikiáltott közgyűlésről szóló jelentésekben leírták a kihallgatott tanúk nevét, a tanúk vallomását egyenként azonban nem, hanem csak azt, hogy ezek mindnyájan megerősítették az előadottakat. Az 1455-ben tartott nyárasapáti vizsgálat azonban már a modernebb tudományvétel felé mutatott: több tanú, bár nem az összes, vallomását egyenként is rögzítették. Kikiáltott közgyűlést tartottak pl. 1437-ben Gombán, 1447-ben Szentfalván, 1455-ben Nyárasapáton.617 A kikiáltott közgyűlésen — akárcsak egy egyszerű hiteleshelyi eljáráson — ott volt egy királyi és egy hiteleshelyi ember is, a közgyűlést azonban a szolgabírák tartották, a másik két ember csak részt vett rajta. Kivételt képez egy 1467-es oklevél. A király nevében kelt parancs a megyéhez szólt egy kikiáltott közgyűlés tartására. A jelentést azonban a budai káptalan írta és elmondása szerint a külső hiteleshelyi munkában megszokott körülmények között zajlottak az események: a királyi ember végezte a vizsgálatot, a szolgabírót csak mint az eljárásban inaktív résztvevőt sorolták fel, a határosok közt említették meg.618 1381-ben a megye nem felsőbb parancsra, hanem önállóan járt el. A szolgabírák előtt elpanaszolta Mikolai János, a kunok tiszttartója (officialis Comanorum), hogy Pilisi István az ő pilisi egyházának földjeit felszántotta, erdejét kivágatta. Ez esetben talán az összes szolgabíró kiszállt a helyszínre, ahol saját szemükkel győződhettek meg a dolog igazáról, Pilisi István maga is bevallotta nekik, így aztán eltiltották a föld bevetésétől és használatától. 619 8. A sedria működése Borsvai alispánsága után A következő összeállítás azokról a sedriákról készült, amelyeknek napi dátumát is ismerjük. Kivételt a két Pesten kibocsátott oklevél dátuma képez, ezek dátum-sora ugyanis nem említi azt, hogy a sedrián adták volna ki őket, ezért nem is illenek be a sorba. Az 1494-es adat azonban azt mutatja, hogy a törvényszék napjához még akkor is ragaszkodtak, ha nem a szokásos helyen bocsátották ki az oklevelet. Pest megyének ennél több oklevelét ismerjük ebből a korszakból, azonban a törvényszéket nem említőket nem vettük figyelembe.620 Egy oklevélben gyakran szerepel kétszer sedria: egyszer az, amelyiken az ügyet előadták és pl. szolgabírói szék tartását vagy vizsgálatot kértek, egyszer pedig az, amilyeken az oklevélét kiadták. Az első alkalommal nem említik Üllőt név szerint, csak azt hogy „törvényszékünk helyén”. 1. 1487. március 1. Csütörtök Üllő DL 105 854. 2. 1487. március 15. Csütörtök Üllő DL 105 855. 3. 1487. március 29. Csütörtök Üllő DL 98 046. 4. 1487. június 21. Csütörtök Üllő DL 19 284. 5. 1487. október 13. Szombat Pest Dl 97 465. 6. 1489. január 22. Csütörtök Üllő DL 19 469. 7. 1489. július 30. Csütörtök Üllő DL 19 605. 8. 1489. november 26. Csütörtök Üllő DL 19 605. 9. 1494. január 8. Szerda Pest DL 20 123. 10. 1497. május 10. Szerda Üllő DL 20 555. 11. 1498. március 21. Szerda Üllő DL 20 249. 12. 1505. május 21. Szerda Üllő DL 21 415. 13. 1510. november 13. Szerda Üllő DL 22 088. 14. 1510. november 27. Szerda Üllő DL 22 088. 15. 1510. december 11. Szerda Üllő DL 98 052. 16. 1511. január 22. Szerda Üllő DL 22 114. 17. 1511. február 19. Szerda Üllő DL 22 114. 18. 1512. április 14. Szerda Üllő DL 105 701. 19. 1514. október 4. Szerda Üllő DF 270 010. 616 DL 13 092.; 14 097. 617 L. az előző két jegyzetet és DL 15 004. 618 DL 16 580. 619 DL 7 341. 620 A kiadásokban szereplő sok rossz dátumfeloldás miatt csak a levéltári jelzetekre történt hivatkozás. Abban az esetben, ha egy oklevél eredetiben és későbbi másolatban is fennmaradt, természetesen az eredeti jelzetét adtuk meg.
