Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
PEST MEGYE A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 161 fűződik a megye egyik leghírhedtebb botránya, amiről a századforduló előtt a környék kúriáiban sok szó eshetett. Alispánsága után pár évvel 1498 márciusában ugyanis Borsvai Benedek számos Pest megyei nemes mellé adta néhány familiárisát, és ezek a váci püspök megbízásából elfoglalták Bekény Benedek alagi birtokrészén levő halastavát, azt lehalásztak és a püspök szekerein a püspök mogyoródi halastavába szállították. A Borsvai által odavitt monostori (a mai Szigetmonostor) halászok a saját szakállukra is dolgoztak, maguk is jócskán vittek el a halakból. Borsvai társai ezenkívül még számos más alagi birtokrészt is elfoglaltak, majd megvesztegették Korotnai János nádori ítélőmestert, aki hamis oklevelet állított ki részükre. Amikor ez kiderült, hogy minél kevesebb nyoma maradjon tettüknek, az ítélőmestert megölették. Borsvait ugyan fő- és jószágvesztésre ítélték, azonban csakhamar kegyelmet szerezhetett, mert tovább folytatta királyi jogügyigazgatói ténykedését.602 Az alagi ügyben Borsvai a váci püspök megbízottjaként hatalmaskodott, hogy ő maga Bátori Miklós kreatúrája lett volna, az nem bizonyítható, de nem is zárható ki. A Bátoriakkal még ügyvéd korában kapcsolatba került, mint közeli birtokosnak amúgy is tanácsos volt a váci egyházmegye főpásztorával jóban lenni.603 Az azonban bizonyos, hogy a vele együtt hivatalt viselő egyik szolgabíró: Péteri Török Albert rokona Ambrus, mint a püspök nemes familiárisa vett részt a hatalmaskodásban. Mi volt tehát az oka annak, hogy Pest, majd később Pilis megye az országostól eltérő formák közt működött? Az 1492-es törvény ezt azzal magyarázta, hogy Budához közel fekszenek. Semmi okunk arra, hogy kételkedjünk a kortársak véleményében. A két megye sorsa azért alakult különösen, mert az ország közepén, a királyi udvar közelében feküdtek. A megye és az élén álló ispán a királyi hatalom helyi képviseletét jelentette. A földrajzi közelség miatt nem volt szükség szoros képviseletre. A közvélemény tehát még a Jagelló-kor elején is a királyi hatalom meghosszabított karját látta a megyékben. Pest és Pilis megye példája eggyel több ok arra, hogy elfelejtsük a középkori megyei önkormányzat emlegetését. 7. Pest megye önálló tevékenysége Borsvai kinevezéséig A következő összeállítás az 1487-ig terjedő önálló megyei kiadványok keltezését mutatja. A közgyűléseken kelt megyei okleveleket itt nem vettük számba, a kikiáltott közgyűlésekről szólókat azonban igen.604 1379. augusztus 9. Kedd Pest DL 98 075. 2. 1381. augusztus 12. Hétfő Pest DL 7341. 3. 1408. augusztus 1. Szerda Buda DL 58 823. 4. 1430. január 5. Csütörtök Hártyán DL 12 181. 5. 1431.DL 98 134. 6. 1433. július 6. HétfőDF 278 573. 7. 1437. november 24. VasárnapDL 13 092. 8. 1447. július 16. VasárnapDL 14 097. 9. 1453. augusztus 13.DL 59 444. 10. 1453. szeptember 20. Csütörtök Üllő DL 14 697. 11. 1454.DL 14 858. 12. 1455. december 9. KeddDL 15 004. 13. 1456. május 2. Vasárnap Üllő DL 15 041. 14. 1456. június 20. Vasárnap Ság DL 15 081. 15. 1456. augusztus 2. Hétfő Ság DL 15 053. 16. 1464., DL 59 525. 17. 1465. március 25. Hétfő Üllő DF 210 427. 18. 1469. augusztus 26. SzombatDL 16 891. 19. 1469. október 8. VasárnapDL 16 837. 20. 1472. március 27. Péntek Üllő DL 45 488. 21. 1476. július 28. Vasárnap Üllő DL 17 828. 22. 1482. december 26. Csütörtök Pest DL 99 739. 23. 1484. május 11. Kedd Pest DL 18 949. 602 BÓNIS 1971, 274. és DL 19 937., 20 249. 603 BÓNIS 1971, 279. 58. jegyzet. 604 Mohács eőtti gyűjtemény adatai. CD-ROM 1998. Néhány megjegyzés az ott, Ш. a Bártfai Szabónál (PEST) szereplő más oklevelekhez.: DL 7341-nek 19. századi másolata a 94 370-es oklevél, PEST 432. sz. napi dátuma ezért rossz. BENKÓ 1903, 40. oldalon közölt oklevele éppolyan, mint az egész forráskiadványa, teljességgel megbízhatatlan,
