Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
158 TRINGLI ISTVÁN és ezért mellőzték a konventi kitételt — az idézőlevélben feltüntetett megyebéli nemesek valamelyike mellé, aki az idézést végrehajtotta. E megyebéli embert hívták királyi embernek, a 15. században mind gyakrabban kisebb jelentőségű ügyekben is közvetlenül a kúrából rendeltek ki királyi embert, ez utóbbi természetesen többletköltséget jelentett a perbehívó fél számára. Bármelyik kúriai tagozat is bocsátotta ki az idézőlevelet, az idézést végrehajtó személyt királyi embernek hívták. A kúriában ítélkező bírák közül egyedül a nádor által kibocsátott parancsok végrehajtóit nevezték nem királyi, hanem nádori embernek. Erre azonban nem vonatkozhatott a megye mentessége, nádori parancsokkal korábban is, később is bőven találkozunk Pest megyei ügyekben, ez ellen nem tiltakoztak soha, mint ahogy az országbíró által kiadott parancsokért sem protestáltak.589 Az, hogy a királyi ember mellől hiányzik a nádori kitétele, az ugyan nem célzatosság nélküli, de kizárhatjuk, hogy erre gondolt volna a megyebeli atyafiai nevében eljáró követ. Ettől az országos rendszerrel megegyező idézési módszertől csak egyféleképpen lehetett eltérni, ha az ügyet az ekkor már mind ritkábban tartott általános vagy köztörvényszékeken, azaz közgyűléseken indították. E közgyűléseket leggyakrabban a nádor tartotta, mégpedig — mint ahogy az oklevél is említette —, királyi parancsból. A megye ennek jogosultságát sem vitathatta. A nádor tehát két fő ponton tért el az eddigi szokástól, ott, hogy ispánt akart a megye nyakára ültetni és ott, hogy nem a szokásos módon idéztette őket bírósága elé. Ez utóbbi kérdésben az oklevél egyébként pontosan fejezi ki azt, hogy ez az eljárás nem helyi, hanem országos szokást sértett, ti. a sérelmek felsorolásakor mint az ország szokásjogával ellenkezőt (extra consuetudinem regni) említette. Mi lehetett tehát az újításokkal Hédervári célja? Azt a feltételezést a legteljesebb mértékben kizárhatjuk, hogy itt a nádor valami ősi, azaz Árpád-kori, Pest megyét illető joghatóságának felélesztéséről lett volna szó, ezt más, jóval kedvezőbb helyzetben levő nádorok korábban sem hagyták volna feledésbe menni. Hédervári különben sem akart maga ispán lenni, hanem csak a megye élére — az oklevél szóhasználatával: a nemesek közé — akart ispánt állítani. A megoldáshoz kulcsfontosságú egyrészt magának az oklevélnek a kelte, másrészt az, hogy a nádor mióta törekedett erre. A „mostani békétlen, háborús idők” (hiis inpacatis guerrarum temporibus) kifejezés ezekben az esztendőkben nem éppen ritkaságszámba menő fordulat okleveleinkben. Ezen a kortársak az Albert király halálát követő időket értették.590 A nádornak igazi tere akkor nyílt arra, hogy Pest megyével kapcsolat vátoztatásait véghezvigye, amikor a várnai csatavesztés után úgy is mint Ulászló távollétében a király által helyettesítésével megbízott személy, majd mint az országos tanács elnöke, ő lett az ország első embere.591 Minden bizonnyal a közrend helyreállításához szükséges intézkedésnek tartotta, hogy Pest megye ispánnélküliségének kiváltságát megszüntesse, hisz így hatékonyabban érvényesíthette volna akaratát e megyében is. Minden bizonnyal saját koncepcióról volt szó, amire 1445 tavaszától a kormányzóválasztásig eltelt jó egy év során bőséges lehetősége is kínálkozott. Hogy valóban kinevezett-e valakit az ispáni székbe, avagy csak erre törekedett, főleg pedig, ki lett volna-e személy, azt nem tudjuk. Nehezebben értelmezhető az, hogy vajon mi módon idéztette törvényszéke elé a Pest megyei peres feleket, ami miatt ők az országgyűlésen panaszt tettek. Azt tudjuk, hogy az 1445-ös májusi országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az összes peres ügyeket Szent Jakab nyolcadáig el kell halasztani. 592 A nádor utána talán gyakrabban adott ki idézéseket saját bírósága elé, hogy milyen módon, azt azonban csak találgathatjuk, lehet, hogy az általa kinevezendő ispán a fellebbezett ügyeket — a sedrián tárgyalt ügyek jelentős része meg sem állt a királyi kúriáig, hacsak a felek közben ki nem egyeztek — automatikusan áttette volna a nádori bíróság elé, amit Hédervári talán az eddiginél jobban fel akart fejleszteni. Egy biztos, Hédervári koncepciója a kormányzóválasztás (június 6.) másnapján már illuzórikussá vált, Hédervári ugyan nem lett politikailag bukott ember, de a június 13-án kibocsátott országgyűlési végzések már egyértelművé tették, hogy a kormányzói tisztség egy más típusú berendezkedést tesz szükségessé. Pest megye szószólói azonnal megragadták a helyzet kínálta lehetőséget és a számukra kellemetlen elképzelést megsemmisíttették. 589 A nádori parancsra idéztek a nádor elé a budai káptalan tanúbizonysága mellett pl. 1435-ben egy kálvai ügyben, 1450-ben egy küldői perben adott bírói parancsot a nádor (PEST 656., 763. sz-ok.). 590 FRAKNÓI 1896, 72. 691 FRAKNÓI 1896, 65. 2. jegyzet és KNAUZ 1859, 12. 592 DRH 1351-1457. 343.
