Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
155 ha arra az egész testület felhatalmazást adott nekik, ezért nem kézbesítette a király oklevelét a káptalan. A Pest megyei sedriákat tehát ekkortájt Budán, az alnádor ítélőszékén tartották, aki ugyanúgy járt el, mint más megyékben az ispánok. Ugyanúgy, de mégsem volt megyésispán. Sem ekkor, sem korábban nem neveznek ugyanis egyetlen alnádort sem Pest megye ispánjának. Az István alnádor neve mellett álló ispán szó az e korban még gyakran elterjedt rangjelölő kifejezés, de semmilyen megye nevével nem kapcsolták sohasem össze. Károly király oklevelének címzése nem szabad hogy megtévesszen, igaz ugyan, hogy Pest megye ispánjának és szolgabíráinak szólt, itt azonban a más megyéknél megszokott fordulat vezette a levél fogalmazójának tollát.571 A helyben eljáró budai káptalan már egy szóval sem mondta, hogy az ispánság van üresedésben, hanem hogy az alnádorság nincs betöltve. Az alnádor — legyen az akár a nádor vidéki kúriájában ítélő, akár a budai — a nádor familiárisa volt. Az alnádorság nem volt méltóság, betöltése a nádortól függött. Helyzetüket jól kifejezte a fennebb említett István címe, mely szerint ő „Dózsa nádor alnádora volt”.572 Tisztük nem vált „közjogiasabb” színezetűvé azzal, hogy Pest megyében a megyésispáni teendőket is ellátták. Az alnádor bíráskodásába beleszólhatott ura, azonban arra a legcsekélyebb nyomunk sincs, hogy a nádort a középkorban Pest megyéhez valamiféle különleges viszony fűzte volna. Nem járt el olyan Pest megyei ügyekben, mint az alnádora, és főleg ő sem viselte a megye ispáni tisztét, pedig számos megyében ők voltak az ispánok, Debreceni Dózsa pl. 1322-ben szabolcsi és szatmári ispán is volt egyben. 1332-1333 fordulóján az akkori nádor, Druget János hat megye ispáni tisztét töltötte be egyszerre.573 A későbbi, forrásokban jobban bővelkedő évtizedekben sem fedezünk fel egyetlen olyan jelet sem, mely Pest megye és a nádor más megyéktől eltérő kapcsolatára utalna, pedig a középkorban az ilyen funkciók nem tűnnek el nyomtalanul. Amikor 1486-ban a nádori cikkelyeket írásba foglalták, egyes részeiben több évszázados szokásjogot kodifikáltak, azonban Pest megyét itt sem említették. 1446-ban, amikor Pest megye nemesei kijelentették, hogy őnekik sohasem volt ispánjuk, történelmi emlékezetük nem csalta meg őket. A budai alnádor — ha éppen be volt töltve e tisztség — ellátta a Pest megyei ispáni funkciókat is, ha nem, az sem okozhatott fennakadást a megye életében, hisz a közelben levő többi udvari bírósághoz könnyen fordulhattak az itt élő nemesek. E „kvázi ispánság” addig tartott, amíg volt budai alnádor. 1342-ben Druget Vilmos és a király halála előtt pár hónappal megszűnt a nádor vidéki, vizsolyi kúriája. A nádori jelenlét ezután a kúriai bíróságok része lett, még ha némi különállását meg is őrizte.574 Nemcsak a vizsolyi kúria szűnt meg 1342-ben, hanem a budai is, a károlyi centralizáció jegyében az összes nagybíróság Visegrádra költözött. Az alnádorok nem tartották meg semmiféle joghatóságukat Pest megye fölött, hiszen ez nem általában az alnádorsággal, hanem a budai alnádori ítélőszékkel állt összefüggésben. Ennek ellentmondó adatunk csak kettő akad. 1354-ben Lajos király egy előtte folyó ügyben Pest megye oklevelére hivatkozott, mégpedig „Pest megye ispánja és szolgabírái oklevelének” bizonyságára.575 Ez esetben újra csak a Károly király parancslevelénél már említett formulaszerű fogalmazással állunk szemben, ispánja a megyének korábban sem volt, ekkor már az alnádor sem járt itt el másként, mint akármelyik megyében. A négy szolgabíró 1342 után ugyanis már egyedül képviselte a megyét. Azt a bizonyos oklevelet, melyre az előbb említett királyi oklevél hivatkozott, csupán ők állították ki, az országos szokástól eltérően nem öt vagy hat (alispán, néha ispán + a szolgabírák), hanem csak négy pecsét zárta le. Perényi Imre nádor nevében 1505-ben pedig ugyanúgy címeztek egy vizsgálatra utasító parancsot, ahogy azt más megyékhez is szokták, azaz „Pest megye vitézlő és nemes ispánjához, alispánjához és szolgabíráihoz” küldték a mandátumot.576 Ezúttal sincs azonban másról szó, mint hogy az írnok tollát a megszokás vezette és mechanikusan másolta a formuláskönyvet. A megyei kiadványok mit sem tudnak ekkortájt ispánról, alispánról. PEST MEGYE A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 571 A megyének szóló oklevél egyébként sem marad ránk, lehet hogy azon nem is a „comiti et iudicibus nobilium de comitatu Pestiensi” címzés állt, ezt csak a káptalannak szóló kísérőlevél tartalmazta. 572 NYERS 1934, 22.; BÓNIS 1971, 47. 573 ENGEL 1996, I. 2. 574 NYERS 1934, 12. - A kúrián belüli különállásra 1. NYERS 1934, 31., BÓNIS 1971, 84., SZILÁGYI 1930. 575 DL 69 978.; Hasonló elírás történt 1413-ban is, amikor 1403-ra vonatkoztatva emlegették Pest megye alispánjának és szolgabíráinak oklevelét. DL 87 859. 576 DL 21 415.
