Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
294 OTTOMÁNYI KATALIN találunk. Budakeszin boroskészlet és bronzmécses is volt. A lovakhoz bronz lószerszám díszek tartoznak, gyakran a keltáktól öröklött áttört és trombita mintás díszítéssel. Érden és Zsámbékon is korai, Kr. u. 1. század végi-2. század eleji csontvázas illetve urnatemetkezést, valamint korai sírköveket találtak a kocsitemetkezés mellett. Zsámbékon a 3. század eleji kocsitemetkezés mellett a 3—4. századra jellemző csontvázas temetkezés volt (10 sír). A kora római temetőkben Pest megyében két esetben fordulnak elő kör, illetve négyszögletes árkokkal körbevett sírok. Pátyon (30 db) és Budaörsön (7 db) tártak fel ilyeneket az utóbbi időben.172 Mindkét esetben nagyobb római temetőkön belül egyes sírok elkülönítésére, jelölésére szolgáltak ezek az árkok. Valószínűleg hamvasztották az ide temetett embereket is. Sírjaikat már elszánthatták, ugyanis Budaörsön se hamvasztásos se csontvázas földsírt már nem találtunk bennük, s az árkoknak is csak a 10-15 cm mély alja volt meg (egy esetben volt gödör az árok belsejében üveg és kerámia töredékekkel). Pátyon két esetben csontvázas, egyszer pedig hamvasztásos sír volt a kör, illetve négyszögletes árkok közepén. Gyakran a bejáratnál találunk gödröket, melyek funkciója kérdéses. Ez a rítus mind területileg, mind időben szélesen elterjedt szokás volt. Pannóniában már a keltáknál feltűnik, majd kb. két évszázados szünet után a kora római temetőkben ismét megtaláljuk. A kör, illetve négyszög alakú árkok mindig együtt lépnek fel a római s a szomszédos szarmata temetőkben, általában több a kör alakú s kevesebb a szögletes árok173 (pl. Pátyon 21 kör, 9 szögletes árok volt). A budaörsi árkok bejárata kelet felé nyílt. A pátyiak DK, dél, illetve ritkábban kelet felé nyílnak. Ez megfelel a temetőben uralkodó szokásos tájolási iránynak. Az árkok fölött halomsírra utaló nyomot egyik helyen sem figyeltünk meg. A sírhely megjelölésének sajátos formája a halomsír. Ez a római korban főleg Nyugat- Pannóniára jellemző.174 Megyénk területén biztosan római korhoz köthető halomsír nincs. Feltehetően a római korban emeltek két törökbálinti halmot (36/22. és 23. lh.). Legújabban Biatorbágyon került elő egy bronz edénylelet, mely valószínűleg tumulusból származott.175 A rítus főleg a bennszülött lakosságra jellemző, de csak a római korban terjed el. A sírok megjelölésére különböző sírkövek, síremlékek szolgáltak. A sírdombok, amiken álltak, már nem maradtak ránk. Legegyszerűbb sírkő a sztélé, mely egy hossznégyszögű álló tábla, felül kezdetben félköríves, majd tympanonos lezárással és keretbe foglalt felirattal. Később különálló képmezővel, féloszlopos indadíszes szegéllyel stb. bővül. Az őslakosság átveszi a rómaiaktól a sírkő állítás szokását, de a saját hitvilágába, illetve szokásaiba illő ábrázolásokkal díszíti. ÉK—Pannóniában (Eravisci, Azali) az ún. asztrális szimbólumok jellemzők az őslakosság legkorábbi sírköveire. A fekvő holdsarló, a napkorong (gyakran csak rozetta) az „égi kulcsok”, „égi kapuk” és szembenéző halak szerepelnek rajta.176 Alatta többnyire csak a halott kelta nevét tüntetik fel, pl. Szentendréről Retdimara, Sisiu stb., Csobánkáról Speratus sírköve (RIU 914, 918, 923, 942.). Kr. u. 1. század végi-2. század eleji köveken láthatunk ilyeneket. A 2. század első felében jelenik meg külön képmezőben a halottak mellképes ábrázolása, nők bennszülött viseletben, alatta a feliratban még mindig kelta név és legalul kocsijelenet ábrázolása. (1. kép) Ez is az őslakosságra jellemző sírkő. A kocsijelenetben a halott túlvilági utazását ábrázolják. Két vagy négykerekű kocsin ül a halott, elöl a kocsis, mögötte háttal a szolga. (A legkorábbi köveken a halott helyett ossáriumot visz a kocsi.) Pest megyében sok helyről ismert: Páty, Pilisszántó, Szentendre, Tök, Zsámbék, Solymár, Érd. Önálló sztéléken kívül sírkertek, vagy aediculák falán is feltűnik a kocsijelenet, ld. Tök, Zsámbék. A Kr. u. 1. század végétől a 3. század elejéig megtalálható, de száma a 2. század közepétől egyre csökken. Felváltja a halotti lakoma ábrázolása. (3. kép) Ez már a sírkövek harmadik fázisára jellemző. A római beosztású kövön római viseletben szerepelnek a férfiak és a gyerekek, nőknél még előfordul a bennszülött ruha és név. A felirat is a római szabályokat követi. Az átmeneti időszak kövein egymás alatti képmezőben szerepel a kocsi, illetve áldozati jelenet, pl. Érd, Solymár, Szentendre. Az áldozati jelenet a keleti eredetű halotti lakoma egyszerűsített változata. A bennszülött kőfaragók munkája nyomán eltűnt a kiinén fekvő alak, megmaradt viszont az előtte lévő 172 OTTOMÁNYI-MESTER-MRÁV 2005, 38-43. 173 KULCSÁR 1998. 35. további irodalommal. (A Kárpát-medencei Barbaricumban mintegy 40 lh-en fordul elő kör, illetve szögletes árok. Koruk: 2-5. század). 174 PALÁGYI-NAGY 2000. 175 Maróti É.-Repiszky T. ásatása, ld. Rég. Kút. 2004, 178. 176 Ezek a legújabb értelmezés szerint nem asztrális szimbólumok, hanem a római katonaság által használt díszítőmotívumok. NAGY 1988, 93-111.
