Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Dinnyés István: A jazig-szarmaták és a kvádok régészeti emlékei Pest megyében
A JAZIG-SZARMATAK ES A KVADOK 365 szerint a fibula, az öv és a bokaszíj csatjai, szíjvégei maradtak fenn. A 2. század közepén, római csat- és szíjvégtípusok átvételével keskeny, hosszú szíjle-mezű, merev karikájú csatok és a hozzájuk való keskeny szíj végek jelentek meg az Alföldön. Az ún. szarmata csatokat és szíjvégeket (Albertirsa, Csévharaszt: VI. tábla 12-13., Galgamácsa, Nagykőrös, Pilis 4. sír, Szada-Néger-tanya, Tápiószele-Pedagógus földek 2. sír, Üllő 4. és 6. sír) a legfeljebb 1,5-2 cm szélességű övékén és a még keskenyebb bokaszíjakon alkalmazták a 2. század közepétől 230 tájáig terjedő időszakban.98 A jazig férfiak ünnepi viseletéhez (VI. tábla 1.) olykor egységes öv-bokaszíj készletek (ezüst szerelékekkel, mint Hévízgyörk: VI. tábla 5-10., Szada, Tápiószele-Pedagógus földek 9. sír) tartoztak. Néha a keskeny öv fölött még egy szélesebb övét is viseltek99 (Csévharaszt, Hévízgyörk, Szada: VI. tábla 14-15.). Különleges, egyedülálló darab a csévharaszti szélesebb övcsat: fehéres féldrágakőből, kalcedonból készített, áttört csatfej, tövise és szíjlemeze arany (VI. tábla 11.). A férfisírokban gyakran kerül elő egy nagyobb gyöngy a bal medencénél (Hévízgyörk: V tábla 18.), ami a bal oldalon záródó felsőruhán a gomb szerepét tölthette be, esetleg az övre füg-gesztett kés, tarsoly szíját díszíthette.100 7. Eszközök A halottal általában a hétköznapi élet egyszerű eszközeit adták a sírba. Mindkét nem számára kést, gyakran az árral együtt (V tábla 7., 9., VI. tábla 19.). Férfiaknak a tűzgyújtó készséget (VI. tábla 16-17., csiholóvas, kovadarab és az elenyészett tapló), nőknek általában az orsót (orsógomb, orsókarika: V tábla 8., VIII. tábla 7.), ritkábban a tűt, néha tűtartóban: Abony,101 Veresegyház (VIII. tábla 3.). A hétköznapi viseletnek megfelelően az eszközök az övre függesztve (férfiaknál az ár és a tűzkészség zacskóban vagy tarsolyban) kerültek sírba. Nőknél fordult elő, hogy az övről leakasztva, a lábakhoz rakták az eszközöket (Hévízgyörk, Tápiószele-Pedagógus földek 4. sír). A sírokba rendszerint egy edényt (itallal, étellel) helyeztek a lábfejekhez, koporsós temetkezésnél a koporsó végébe (III. tábla 4.). A módosabbak sírjaiban ez római áru is lehet: Szadán bronzkorsó102 (IX. tábla 7.), Hévízgyörk 14. sírban üvegkancsó (IX. tábla 9.), az Abony 39. lelőhely 71. sírban, a csévharaszti és a Tápiószele-Pedagógus földek 4. sírban terra sigillata csésze.103 A gazdagabb női temetkezésekben az eszközökön túl pl. arcfestékes bronzlemez dobozkát (Alsómémedi- Faluréti-domb, Kerepes,104 Tápiószele-Szumrák 431. sír), bronztükröt105 (Alsónémedi- Faluréti-domb, Hévízgyörk 14. sír, Nagykőrös-Lyukashegy,106 Nagykőrös-Gógányi rét, Ocsa-Oreghegy), fémveretes, fa ékszerládikát (Hévízgyörk 14. sír, Nagykőrös-Gógányi rét) találunk. Férfisírokban igen ritka a további munkaeszköz (Dunaharaszti 1. sír: vasszekerce), a lószerszám (Hévízgyörk 28. sír, Újhartyán), s nem gyakori a fegyver sem. 8. Fegyverzet Korai jazig férfisírokból karikás markolatvégű, rövid keresztvasas tőr kard Újszilváson (VII. tábla 4.), tőrkard töredéke a Tápiószele-Szumrák 90. sírban, lándzsahegy töredék a feldúlt 433. sírban került elő. Túrán 2. századi, bolygatott sírban nyílhegy és lándzsahegy töredéket, Sződliget-Csörög egyik sírjában lándzsahegyet találtak.107 A 150-es évektől a 3. 98 VADAY-KULCSÁR 1984, katalógus 2., 8., 13., 32., 38., 45., 50. A „szarmata csatok és szíjvégek” rendeltetése, használatuk kora nagy vonalakban régóta tisztázott: PÁRDUCZ 1956, 156-158. A típusok részletes elemzése, a szkíta eredetű, összetett bokaszíj rekonstrukciója: VADAY-KULCSÁR 1984, 246-260., 8. kép. 99 DINNYÉS 1991, 162-163., 166-167. 100 VADAY-SZŐKE 1983, 110.; DINNYÉS 1991, 167. 101 Abony, szolnoki úti homokbánya, késő római bronzlemez tűtartó. Közöletlen, CKM 86.109.61. 102 RADNÓTI 1938, 137-138., 41. tábla 4. 103 GABLER 1968,224., 9. kép 4.; GABLER-VADAY 1986, 26., 9/4. kép. Abony 39. lelőhely Gulyás Gyöngyi feltárása, 2003. 104 MNM Népv. 67.13.2. Közöletlen sírlelet. 105 ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 1993, 1. katalógus 10., 22., 23. A szarmata sírokból származó tükrök feldolgozása: 12-14., 21-27. 106 1985. évi leletmentés, gyermeksír közöletlen leletei az AJM-ben. 107 Túra: Csongrádiné Balogh Éva leletmentése, leletek az АРМ-ben. Rég. Fűz. Ser. I. 42 (1991) 45. Sződbget: Kulcsár Valéria feltárása, 1995. Rég. Fűz. Ser. I. 49 (1997), 70.
