Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Dinnyés István: A jazig-szarmaták és a kvádok régészeti emlékei Pest megyében
A JAZIG-SZARMATAK ES A KVADOK 359 kezdődő, Csány-Jászárokszállás-Tarnabod-Dormánd-Egerfarmos középső sáncvonal (megszakításokkal Ároktőnél éri el a Tiszát) része lehetett, bár a Kartal és Hatvan közötti kb. 20 km-es távon nincs nyoma.51 Az északi szakasz mintegy 3 km-re húzódik a délitől. Nyugati kezdete Galgamácsán, az Ecskendi-völgyben figyelhető meg. Kelet felé, domboldalra felhaladó mélyút jelzi a sánc árkát, majd az Ecskendi-erdőben jól látszik a sánc széles ívű vonala a nagyvölgyi Galgamácsa-Aszód-Kálló határpontig. Innen a DK felé kanyarodó sánc képezi a határt (megyehatárt) Aszód és Kálló között. Ezután EK-nek kanyarodva káliéi területen (Nógrád m.) halad, s a vérségi Váci-völgy déli oldalán, egy Verseg közelében levő, mély vízmosásig követhető. A galgamácsai erdőben átvágott sánc árka eredetileg 4,3 m széles és 2,6 m mély volt, töltése 0,6 m magasan maradt fenn; a vérségi részen a sáncárok 4,6 m szélesnek és 2,53 m mélynek bizonyult. A 10,5 km-es Galgamácsa-Verseg sáncszakasz a Csörsz-árokrendszer északi, talán csak egyes szakaszokon kiépített felső vonalának lehet része.52 3. Temetkezés A továbbiakban az élet sajátos részét jelentő temetőkről53 foglaljuk össze ismereteinket. Az Alföldön élő szarmaták is hittek abban, hogy a halál egy másik életbe való átlépés, egyfajta folytatása a megélt életnek. Hogy ezt milyennek hitték, arról semmit sem tudunk, hiszen a szarmaták hitvilágáról nem szólnak egykorú források, még az általuk tisztelt istenek nevét sem ismerjük. A régészet által megfigyelhető jelenségekből, s magukból a leletekből nem lehet egyértelműen következtetni a mögöttük rejlő szellemi tartalmakra. A lehetőségeket korlátozza, hogy a szarmata sírok többségét később, sokszor módszeres alapossággal feldúlták, kifosztották. 51 GARAM-PATAY-SOPRONI 1983, 22-23., 6. kép. 52 GARAM-PATAY-SOPRONI 1983, 28-29., 7. kép, 12b-13a térkép. 53 A megyében előkerült közel 200 szarmata sír jelentős részéről alig van adat a leleteken kívül, az újabb feltárások részben közöletlenek. A többször említett sírok, temetőrészletek: Abony-Fábián-tanya, homokbánya. Benkő Zs. leletmentése, 1977. Egy korai és négy 3. századi sír. Közületien, CKM 79.2.1-16., 21-51. Rég. Fűz. Ser. I. 31 (1978) 63.; Albertirsa 40. lelőhely. Az új 405. út 14,65 km- nél négy, DK-i tájolású, 2. századi sír. Simon László ásatása, 1994. Közöletlen, leletanyag a CKM-ben; Alsónémedi- Kenderföldek. Párducz Mihály feltárása, 1949: 17, déli tájolású sír a 2. század eleje-3. század közepe közötti időszakból. PÁRDUCZ 1956,147., a 21. jegyzetben, 26. tábla 7a-b; KOREK1980, 35-39., 11-14. kép; Alsónémedi- Faluréti-domb. Elpusztult korai szarmata sírok leletei. KOREK 1980, 40., 12-14. kép; Cegléd-Bürgeházi-dűlő. Üzemcsarnok építése közben, 1987-ben 4 késő szarmata sír került elő. Tájolás DNy-i, a 3. és 4. sírban deszkakoporsó. Közöletlen, a CKM-ben; Csévharaszt. 1925-ben az akkor Monorhoz tartozó Csévpusztán, Kégl J. birtokán két (a leletek szerint női és férfi) sírt találtak. Rangos temetkezések a 2. század közepe-3. század első harmada időszakból. A női sírhoz aranylemez ruhadíszek, bronz és arany karperecek, bütykös bronzkarika, bronzcsengő, üveggyöngyök tartozhattak; a férfisírhoz áttört kalcedon övcsat arany szerelékkel, ezüst övcsat és szíj vég. A két sírban 140-200 között készült terra sigillata csésze (GABLER 1968, 224., 9/4. kép) és egy szürke tálka volt. PÁRDUCZ 1941, 19-20., 23. tábla; KŐHEGYI 1982, 316-318., 10. tábla 24-25.; Dunaharaszti-Laczkó Béla telke. 1948-ban rigolírozáskor már bolygatott, 2. századi férfisírt forgattak ki. Aranylemezből domborított lófej alakú dísz, aranyszalag 3 domborított farkasalakkal, aranylemez szíj végborítás, bronzcsat, lapos bronzkarika. VADAY 1989; Dunaha- raszti. 1948-ban, a Duna-Tisza-csatorna építésekor késő szarmata temető 37, többnyire feldúlt sírját tárták fel. Tájolás DK-i, az 5. síré ÉNy-i. PÁRDUCZ 1950, 28-31., 85-87. tábla.; Felsőpakony-Hollanditelep, Csányi J. telke. 1956-ban, gödörásáskor 3. századi férfisírt találtak. Bronz nyakperec, kardtöredék, edénytöredékek. Közöletlen, az MNM-ben. Rég. Fűz. Ser. I. 9 (1958) 30.; Galgahévíz-Monostor-völgy, Tatárhányások. Halmos temető. 1870 előtt 15 kurgánról készült felmérési vázlat. Az 1870-es években két halmot ástak meg. 1930-ban is két halmot tártak fel: kevés késő szarmata lelet, vas lándzsahegy és pajzsdudor. PÁRDUCZ 1950, 72., 88. tábla 22-25.; Hévízgyörk-közép- kori templom. 1985-1986-ban a templom alapfalai alatt módos női (14.) és fegyveres férfi- (28.) sírt tárt fel Tari Edit. 2. század közepe-vége. ÉNy-i tájolású, koporsós temetkezések. DINNYÉS 1991, 145-156., 172-173., 1-16. tábla; Isaszeg-Katonapallag. Késő szarmata halmos temető. 1962-ben 25 kurgánt mértek fel, 1962-1963-ban Garam Éva feltárta az 1-5. és a 15. kurgánt. GARAM 1964.; Monor vidéke. Valószínűleg egyetlen, Kr. u. 1. századi női sír leletei: arany fülbevalópár, négylevelű rozettás arany ruhadíszek (flitterek), patkó alakú aranycsüngő, gömb alakú karne- olgyöngyök. KŐHEGYI 1982, 292-294., 7. tábla 1-17.; Nagykőrös-Gógányi rét, Farkas L. földje. 1929-ben ÉNy- DK(?) tájolású, 2. század végére-3. század elejére keltezhető női sírt találtak. 3 fibula, római bronztü-kör töredékei, faládika hiányos bronzlemez veretei és szögei, orsógomb, féldrágakő- és üveggyöngyök. PÁRDUCZ 1944, 22., 42. tábla 1-18., 43. tábla 1-6.; Nagykőrös-Feketedűlő. 1981-ben egy déli tájolású női sírt tárt fel Simon László. Övről lecsüngő, gyöngyökkel kivarrott, csengőkkel, dudoros karikákkal díszített szalag. Közöletlen, AJM-ben. Rég. Fűz. Ser. I. 35 (1982) 94.; Nyáregyháza 6. lelőhely. A késő szarmata település K-i szélén emelkedő dombon késő szarmata temető 4, rész-ben feldúlt sírja. Az 1. sírban S-alakú koporsókapcsok. A település Ny-i szélén, dombtetőn DK-ÉNy
