Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
94 BONDÁR MÁRIA sír látott napvilágot. A csontvázas temetkezéseket a harangedény kultúra jellemző leleteivel, Cseh-Morvaországgal hozza kapcsolatba a kutatás, azaz feltételezik, hogy innen került a szokás Magyarországra, míg a hamvasztásos rítust helyi eredetűnek vélik. A főváros területéről is több helyről ismertek a harangedényes népesség temetkezései (Békásmegyer, Pünkösdfürdő, Tabán, Csepel). Az eddigi legnagyobb temetőt, amelyben több mint 100 sír volt, Békásmegyeren tárta fel Schreiber Rózsa.536 A harangedények népének kultúrája egy temetőn belül sírcsoportokat alakított ki. Mindhárom rítus (csontvázas, urnás, szórt hamvas) előfordulhat egyazon temetőben is. A sírokba edényeket és különféle használati tárgyakat tettek a rítus előírásai szerint. A halottnak adott edények legtöbbje megegyezik a háztartásokban talált kerámiával: kis füles bögréket, korsókat, fazekakat, kisebb nagyobb füles (1-4 fül) tálakat tettek a sírokba. A nagy méretű öblös edények csak urnasírokból kerültek elő. Ezeket az urnaként használt edényeket tállal borították le. A szépen díszített, jellegzetes harangedények csak csontvázas vagy szórt hamvas sírokból kerültek elő, ahogyan a csuklóvédő lemezek és a jellegzetes csontgombok is. A réztőr is szórthamvas sír melléklete volt. A különbségek nyilván az újonnan érkező, kisebb lélekszámú népcsoportok szokásait jelzik, míg a különböző rítusokban előforduló hasonlóságok azt bizonyítják, hogy az újonnan érkezők hamar összeolvadtak (beházasodás útján?) az itt élőkkel. Mindennapjaikról, életmódjukról egyre több információ áll rendelkezésre, hitvilágukról azonban nagyon keveset tudunk. A temetkezési rítus és a telepeken feltárt áldozati gödrök ugyanebbe a kategóriába tartoznak, a kultuszélet kellékeit azonban nem ismerjük. Nem kerültek elő idoljaik, így ennek alapján sem tudunk következtetni a ruházatra. Nem ismerünk egyéb plasztikákat sem, nem tudjuk, hogy hódoltak-e totemisztikus elképzeléseknek. A késő rézkor óta ismert a négykerekű kocsi, a harangedények népének lelőhelyeiről mindeddig nem ismerünk kocsimodellt, mindössze egy agyag kocsikerék jelzi, hogy nem merült feledésbe e jelentős felfedezés.537 Csak remélhetjük, hogy napjaink nagyfelületű feltárásai a harangedények kultúrájának jobb megismeréséhez is szolgáltatnak majd újabb adatokat. A kora bronzkor utolsó harmadában figyelhető meg a bronzkorra igazán jellemző, ún. teli kultúrák megjelenése térségünkben is. A tellek a Közel-Keletre jellemző települési formák, ezt az elnevezést azért alkalmazza a kutatás a Kárpát-medencében is, mert hasonló módon keletkeztek mindkét területen. Ezek a települések hosszú időn át folyamatosan lakott, többször újjáépített lakóhelyek. A könnyen lángralobbanó házak helyét elegyengették, majd ugyanazon a területen új házakat építettek. A folyamat évtizedeken keresztül ismétlődött, így az idők folyamán egymásra rétegződött vastag, gyakran 10-12 m-es települési rétegek jöttek létre, amelyek „dombokként” magasodnak ki környezetükből. Az első közösségek, amelyek hosszú ideig használt teli-telepeket hoztak létre a nagyrévi kultúra földművesei voltak, telijeik főként stratégiailag fontos helyen találhatók, ahol évszázadokon át folyamatos volt az élet. A Duna völgyének szerémségi és dél-dunántúli szakaszán, valamint a Sió völgyében alakult ki a nagyrévi kultúra, majd a Dunát átlépve megfelelő települési viszonyokat talált a Duna-Tisza-közén és a Tiszazugban is. Edénykészletük jellemző darabjai az egyfülű bögre és korsó, amely edénytípusok több kora bronzkori kultúrában is felelhetők, s emiatt több félreértés, helytelen kultúra-meghatározás forrásai voltak a régészek számára. A nagyrévi kultúra telepeit több helyről ismerjük. A topográfiai terepbejárások során a Duna jobb parti oldalán 12 telephelyét rögzítették Biatorbágy,538 Budaörs,539 Diósd,540 Pomáz,541 Százhalombatta,542 Tahitótfalu,543 Törökbálint544 és Zsámbék545 területén. A 536 Schreiber Rózsa 2001-ben bekövetkezett halála után a kéziratot Kalicz Nándor készíti elő kiadásra. 537 Budakalász-Tangazdaság területén került elő a kerékmodell Kalicz Nándor ásatásán. MRT 7. 3/12. lh. (48). A leletek között csuklóvédő és réztőr is volt. 538 MRT 7. 1/3. lh. (30), 1613. lh. (32), 1/28. lh. (34). 539 MRT 7. 5/4. lh. (63). 540 MRT 7. 7/4. lh. (78-79). 541 MRT 7. 23/7. lh. (191). 542 MRT 7. 27/2. lh. (232), 27/5. lh. (244). 543 MRT 7. 30/*** lh. (314). 544 MRT 7. 36/9. lh. (345). 645 MRT 7. 38/*** lh. (366).
