Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
92 BONDÁR MÁRIA rangedények népe kultúrájaként említi a kutatás.510 511 A nagy területen rövid idő alatt megjelenő kisebb közösségekről még keveset tudunk, néhány jellegzetes lelet kapcsolódik hozzájuk, amelyek e nagy területen mindenütt azonosak. A névadó lelet, a fordított haranghoz hasonló edények már első pillantásra is feltűnő, jellegzetes tárgyak: tűzvörös színük, sávos-zónás felületük, amelyekben bepecsételt díszítés található, nem téveszthető össze semmi mással. További jellegzetes lelet а „V” fúrású csontgomb, a nyeles réz- vagy bronztőr, a téglalap alakú, kőből készült csuklóvédő lemez. Ez utóbbi érdekes adalék a népcsoport életmódjához. A csuklóvédőre ugyanis a nyilazásnál volt szükség, a visszacsapódó húrtól védte meg viselője karját. A csuklóvédő lemez, a tőr, az íj és nyíl használata harcias életmódra utal, talán ez a magyarázata annak, hogy rövid idő alatt nagy távolságokon megjelennek, majd hamar el is tűnnek. Jellegzetes leleteiken kívül edénykészletük nagyon hasonlít a többi kora bronzkori népcsoport háztartásának felszereléséhez: egyfülű bögrék, korsók, vízszintesre vágott peremű tálak, rövid nyakú, tojásdad testű amforák, egyfülű fazekak a gyakoriak. E kettősség egyértelműen jelzi, hogy az újonnan érkező kisebb népcsoportok (új edényformák, jellegzetes leletek) hamar összeolvadtak a már itt lakókkal (jellegtelen edények nagy területen), s átvették egymás tárgyait, halálukkor azonban még jelezni akarták őseikhez való tartozásukat, ezért halottaikat a hagyomány szerinti tárgyakkal temették el. A harangedények népe vándorlásának egyik végpontjaként, legkeletibb megjelenésének tekinti a kutatás a fővárosban és tágabb körzetében talált lelőhelyeket. Telepeiket korábban elsősorban felszíni leletekből és kisebb leletmentésekből ismertük. A települési objektumok gödrökből, cölöplyukakból és kis számú tűzhelyből álltak. Kisebb méretű telepeiket ismerjük Budakalász határából,611 Pomázról,512 Szentendréről,513 Szigetmonostorról,514 Szigetcsép-Tangazdaság lelőhelyről.515 Kisebb telepük maradványát ismerjük Veresegyház határából is. Az Ivacsok nevű részen 1978-1984. között Horváth Lajos gyűjtötte össze a folyamatosan előkerülő leleteket és segített Mesterházi Károly ásatásain is, így került feltárásra egy gödör, amelyben a harangedények kultúrájának jellegzetes edénytöredékei kerültek elő.516 Telepeikről az utóbbi évtizedek ásatásainak köszönhetően ma már többet tudunk. A településeik a Duna vonalát követve a Szentendrei- és Csepel-szigeten sűrűsödnek. Az egykori lakóhelyeken gödröket és tüzelésnyomokat találtak, az állatcsontok 90%-a háziállatoktól származik: szarvasmarha, juh, sertés, kecske és lócsontok kerültek elő. Érdekes megfigyelés, hogy fogyasztották a velőt, a hosszúcsontokat ugyanis feltört állapotban találják meg az ásatásokon. A vadászott és halászott állatok aránya csekély.517 Életükben fontos szerepet töltött be a ló, amely a táplákozásban betöltött szerepén kívül harcos életmódjuk elengedhetetlen eszköze is volt. A Csepel-szigeten, az MO autópálya építését megelőző feltárások során Szigetszentmik- lós-Üdülősoron 1988-1989-ben Endrődi Anna a harangedény kultúra egyik legnagyobb telepét tárta fel, több mint 150 objektummal. Ezek között hulladékgödrök, tárolóvermek, tűzhelyek, egymásba ásott gödörkomplexumok, és számtalan cölöplyuk is volt. Ez utóbbiak egy 16 m hosszú, 6 m széles csónak alakú oszlopvázas ház részei. Az 51 cölöplyuk alapján rekonstruálható a mindmáig egyedülálló ház szerkezete518 (19. kép), amelyet Endrődi Anna így ír le: „A ház ÉNY-DK tengelyű, bejárata a déli oldalon volt, amelyet egy cölöplyuk-hiány jelzett. A cölöplyukak átmérője: 20-45 cm-ig, a mélységük: -8-49 cm-ig terjedtek. A cölöplyukak szabályosan 1,20-1,40 m távolságra voltak egymástól, mind az északi, mind a déli íves oldalon, míg a keleti apszisos záródásnál a cölöplyukak egymástól való távolsága változó és 510 Még ma sem egységesek a vélemények abban a tekintetben, hogy a harangedények kultúrája önálló vagy a nagyrévi kultúra egyik csoportja. 511 MRT 7. 3/1. lh. (42), 3/12. lh. (48). 512 MRT 7. 23/7. lh. (191). 513 MRT 7. 28/26. lh. (283), 28/27. lh. (284), 28/30. lh. (286). 514 MRT 7. 29/13. lh. (298). 515 ECSEDY 1988. 516 MRT 9. 37/2. lh. (549). 617 SCHREIBER 1973, 15. 518 ENDRŐDI 1992, 10-13. kép
