Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
82 BONDAR MARIA történetében ez volt az első olyan temető, amelynek közelében nem találtak települést, azaz elkülönült nagy temetőnek tekinthető. Alsónémediben három olyan sír volt, amelyben két egyedet temettek el egyidejűleg. A 3. sz. sírban férfi és nő, a 9. sírban két gyerek, míg az 57. sírban ismét férfi és nő csontváza látott napvilágot.388 A temetőben előfordult egy különleges rítus is: embereket temettek el szarvas- marhákkal. A nevezetes 3. sírban a két szembefordítva elhantolt embertől D-re két, ugyancsak fejjel egymás felé fordított szarvasmarha feküdt. A 28. sírban egy embert temettek, tőle D-re a sírgödörben egymás felé fordított fejjel két szarvasmarhát földeltek el.389 A sírokban edénymellékletek, ékszerek és használati tárgyak kerültek elő. A negyven sírból csupán hétben volt edénymelléklet, összesen 17 különböző edény: kannelúrás, magas fülű korsó,390 kétosztatú tálak,391 mericék,392 halbárkaedény393 (pontosabban halhólyagra emlékeztető edény), díszített kanalak394 és tálak.395 A sírba tett kőeszközök között előfordulnak kőből készített nyílhegyek,396 pengék,397 és egy mindkét végén kalapált, hegyes rézár398 is. A sírba helyezett ékszerek leggyakrabban dentaliumból399 (agyarcsiga) készültek, de előfordultak kagylóból és rézből készített ékszerek is. Az agyarcsiga kiválóan alkalmas ékszerkészítésre, hiszen mindkét vége lyukas, így a feldarabolt részek felfűzhetőek. A természeti népek mágikus gyógyítóerőt tulajdonítottak e tárgyaknak. Az Alsónémediben talált dentáli- umok fosszilisek voltak, tehát a badeni kultúra idején már megkövesedett példányait gyűjtötték össze a gyöngysor készítői. A fémgyöngyöket400 kalapált rézszalagból készítették, hengeresre tekerve feldarabolták és a dentaliumokkal váltakozva felfűzték. A 25. sírból előkerült rézár a fémvizsgálat szerint nem ércből, hanem termésrézből készült.401 A badeni kultúra mindeddig legnagyobb sírszámú temetőjét Budakalász-Luppa csárda lelőhelyen tárta fel Soproni Sándor. Az 1952-1960. között a homokbányában végzett leletmentésen 439 sírt tárt fel, amelyek közül 2 koravaskori volt, a késő rézkori sírok száma tehát 437. A temető első 115 sírját Soproni S. publikálta.402 Különleges jelentőséget ad a lelőhelynek az a tény is, hogy itt került elő az azóta világhírűvé vált kocsimodell403 is a 177. sírból, amely bizonyította, hogy a badeni kultúra népe ismerte és használta a négykerekű nehézszekeret. A kocsimodell fontos fogódzóul szolgált a mezopotámiai és európai miniatűr agyagtárgyak keltezéséhez is, hiszen a budakalászi példány hiteles körülmények között, jól keltezhető leletanyaggal együtt került elő. A budakalászi temető teljes feldolgozása még nem történt meg,404 így csak Korek Józsefnek a topográfia számára készített összegzéséből405 ragadhatjuk ki a legfontosabb információkat. Az eredetileg 500-ra becsülhető sírból mintegy 85-90%-ot tárhatott fel Soproni S. a homokbánya kitermelési üteméhez igazodva tíz év alatt. Korek J. a temető használatának idejét 200 évre becsülte. A budakalászi temetőben hamvasztásos és csontvázas sírok vannak, e két rítus elég jól elkülönül egymástól térben és időben is, ahogyan a hamvasztásos sírokra történő utántemetkezések ezt bizonyítják. A temetőben 37 többestemetkezés fordul elő, közülük három sírban hármas eltemetést találtak. A temetőben jelképes (azaz nem emberi eltemetésre szánt) sírokat is feltárt Soproni S., az egyik ilyen sírból került elő a már említett kocsimodell. A sírok egy részében semmilyen melléklet nem volt, míg más részében váltakozó számban tettek edényt vagy használati-, viseleti tárgyat a sírba. 388 KOREK 1951, 52. 389 KOREK 1951, 52. 390 KOREK 1951, IX. t. 3, 5, X. t. 8, XI. t. 5. 391 KOREK 1951, IX. t. 4, XI. t. 8. 392 KOREK 1951, XI. t. 6. 393 KOREK 1951, X. t. 6. 394 KOREK 1951, XI. t. 7, XII. t. 5. 395 KOREK 1951, X. t. 22, 23, 24. 396 KOREK 1951, X. t. 14, 15, 30. 397 KOREK 1951, XI. t. 3, XIII. t. 7. 398 KOREK 1951, X. t. 25. 399 KOREK 1951, X. t. 1-4, 10-13, 20-21, 26-29, XII. t. 3, XIII. t. 5-6, 8. 400 KOREK 1951, IX. t. 2, X. t. 5, 18-19, XIII. t. 1-2, XII. t. 4. 401 KOREK 1951, 57. 402 SOPRONI 1956, 111-128. 403 SOPRONI 1954. 404 A temető feldolgozását jelen munka szerzője egy szerzői teammel végzi, a monográfia kéziratának befejezése 2006-ra várható. «s MRX 7 3/6 lh 45_47
