Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
68 BONDAR MARIA Erre az időszakra keltezhető az a településmaradvány és temető, amelyet a Ceglédtől E-ra létesítendő Ipari park területén ásott ki Tari Edit 2000-ben. A településen két házat és egy kutat tárt fel, a többi települési objektum agyagnyerő illetve szeméttároló gödör volt. A gazdag leletanyagban agyagkanalak, szűrőedények, hombárok, vékony falú bögrék, kiöntőcsöves edények, a tiszai és szakálháti kultúra jellegzetes díszítésű edénytöredékei és talán egy idol töredéke is előfordult.196 Az ugyanitt feltárt kilenc sírban edényeket talált a régész, valamint az őskori társadalmakban az életet szimbolizáló, vörös okker festéknyomokat figyelt meg a nedves talajban a rossz állapotú csontvázaknál. A lengyeli kultúra korai időszakából, amint már utaltunk rá, viszonylag kevés lelőhely ismert Pest megyéből, a lelőhelyek inkább a kultúra későbbi időszakából származnak, amely már átvezet a korai rézkorba. 2. Rézkor (Kr. e. 4500-2800) A rézkor sajátosan magyar terminológia, a 19. században hosszas tudományos vita bontakozott ki a rézkor önállóságáról. Pulszky Ferenc az 1876-ban Budapesten rendezett nemzetközi ősrégészeti kongresszuson 42 jó minőségű réztárgy bemutatásával hívta fel a kutatók figyelmét a rézkornak, mint önálló korszaknak a beiktatására a kőkor és bronzkor közé. Pulszky Ferencnek köszönhetően honosodott meg a régészetben az elnevezés.197 Réztárgyak - valószínűleg a Balkán felől érkező kereskedők által - már a késő neoli- tikum idején feltűntek a Kárpát-medencében. Ezek elsősorban ékszerek, termésrézből kalapált huzalok vagy lemezek voltak, amelyekből gyöngyöket, karpereceket, szalagokat, esetenként tűket készítettek.198 A19. században a súlyos, jó minőségű réztárgyak (rézcsákányok, balták) alapján került meghatározásra e korszak. Ma már egyértelműen gazdasági-környezeti változásokkal körvonalazható a Kr. e. 5. évezred második felében kezdődő új időszak. Az újkőkor közepétől a Kárpát-medence éghajlata jelentős változáson ment át, a korábbi, a földműveléshez ideális klíma fokozatosan hűvösre, csapadékosra fordult. Ennek következtében a növénytakaró is jelentősen átalakult: a hárs-, szil- mogyoró- és tölgyerdőket felváltották a luc- és jegenyeerdők, és megnövekedett a bükkösök területe. E változások következtében a kutatók feltételezése szerint, a korábbi földműveléssel szemben az állattartás nagyobb szerepet kapott az egyes közösségek életében. A klimatikus változások egyformán hatottak a Kárpát-medence keleti és nyugati felére, a régészeti jelenségek és leletek fényében a gazdasági fejlődés mégis eltérően alakult a két régió között, amely egészen a késő rézkorig más-más fejlődést eredményezett. Ebben az időszakban - amint ezt több, európai lelőhelyen talált ábrázolás is bizonyítja - már ismerték és széles körben használták a faekét, amelynek vontatásához nyilván igénybe vették a már háziasított szarvasmarhát is.199 Ezzel a technikai újítással sokkal hatékonyabbá vált a földművelés, nem kellett újabb és újabb területeket elhódítani az erdőkből, és kör- forgásszerúen, időszakonként arrébb költözni. Archaeozoológiai kutatások szerint a neoli- tikum végén valóságos háziasítási láz tört ki a teli-településeken, amely tényre az őstulok és vaddisznócsontok megnövekedett számából következtetnek a kutatók. Nem tudjuk, hogy az állatállomány hirtelen növekedése vagy egyéb tényező késztette a korábban szinte „városias” körülmények között élő népességet arra, hogy a régóta használt, virágzó telepeket elhagyja és pásztorkodással foglalkozzék, az viszont tény, hogy korábbi gazdálkodásuk megváltozott. A koncentrált telepek helyett sok apró, rövid életű szálláshely maradványait találták meg a régészek. A biztonságosabb élelemtermelésnek, jobb terméseredményeknek köszönhetően lehetővé vált a gazdagodás, az értékek felhalmozása, azaz a társadalmi differenciálódás jóval markánsabb volt, mint a neolitikum idején. Ezt a folyamatot tükrözik az aranytárgyak és a súlyos, rézcsákányok is, amelyek sok esetben hatalmi jelvények voltak. 196 TARI 2003, 121. 197 PULSZKY 1883. 198 KALICZ 1988, KALICZ 1992. 199 GIMBUTAS 1991, 10-14.
