Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Pásztor Adrien-Simon László: Az avar kor emlékei Pest megyében
AZ AVAR KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 409 1/15., Tahitótfalu 30/19., 30/21., Tök 35/6., Felsőgöd 7/2., Репс 22/38. lelőhely102). Terepbejárással megfigyeltek hasonló jelenséget az Alföldön is (Nagykőrös-Homolytája, -Alsójárás103). Régészeti feltárás sajnos egyik lelőhelyen sem történt. Valamivel többet tudunk e településtípust használó közösség temetőiről. Talán egy ilyen, békeidőben pásztorkodó, háborúban katonáskodó közösség temetkezhetett Százhalombattán a Duna magaspartján. A sajnos építkezéssel is megbolygatott sírok leletei közül említést érdemelnek all. (lovas) sír mellékletei: a harcos övét pajzs alakú préselt ezüst veretek, nagy szíjvég és több kisszíjvég díszítette, lovának szíjazatát ugyancsak ezüstből készült félgömbös díszek és háromkaréjos, rojtmintás veretek ékesítették.104 Hasonló korú és jellegű temetőket ismerünk még Pilisborosjenő-Téglagyár lelőhelyről105, Veresegy- háza-Fürdő utcából106, Nógrádverőce, Fehérhegy-oldalról (1946. évi leletek),107 s minden bizonnyal ilyen lehetett a Nagykőrös, Nyárkútrét-dűlőnek a Nagyerdőbe nyúló tisztásán az 1930-as években megbolygatott, lovassírokat is tartalmazó temetője is.108 Megközelítőleg egy nemzedéknyi időszak eltelte után nyilvánvalóvá lett, hogy a Kárpátmedence nem igazán alkalmas terület a szükségképpen nagy távolságokat bejáró legeltető nagyállatartásra. A nomád életformával együttjáró expanzív külpolitika válsága is megmutatkozott: a 6. század végén Baján fiai több csatában vereséget szenvedtek, s a bizánci csapatok egészen a Tiszáig végigdúlták Avariát. A létfenntartás elemi érdeke megkövetelte az életformaváltást. Ennek a régészetben is gyakorta észlelhető jele a letelepülő közösségek több száz síros nagy temetőinek kialakulása. E temetők nagy részében jól tükröződik a korai avar társadalom szerkezete, amely a nagycsaládi-nemzetségi rokonsági kötelékek felbomlására, végső soron a feudalizmus kezdeteire utal. A temetők közepén vagy tengelyében csoportosulnak a birtokos családok, a szabad harcosok lovassírjai, körülöttük arany és ezüst ékszereket viselő asszonyaik. A vezetőréteg körül találhatók a könnyűfegyverzetű (lándzsa, íj, nyil), gyakran ló nélkül eltemetettek, a személyi vagy harci kíséretet alkotók csoportja, asszonyaik egyszerűbb, többnyire csak ezüst ékszereket viseltek. A temetők legszélén helyezkednek el a szegényes szolgasírok: a férfiak mellett általában csak egyetlen vascsatot és vaskést, a női temetkezésekben üveggyöngyöket találunk. A fentebb vázolt folyamatot, illetve társadalmi berendezkedést is érzékeltető egyik Pest megyei temető, pontosabban temetőrészlet Vác, Kisréti-dűlő kavicsbányájában került feltárásra. Az előkerült 515 sír nagyobb része korai avar kori, az ismert temetkezések egy kisebb része azonban a 8. század közepéig, illetve végéig került földbe.109 A temetőárokkal is övezett sírok zömének tájolása általában NY-K, illetve NY/ÉNY-K/DK. A mintegy 70%- ban - főként a korai részen - kirabolt temetkezésekben gyakori a fa sírépítmény, amelynek nyoma már a sírfolt észlelési szintjén is észlelhető volt; a négy oszlop által tartott tető feltehetően a halott védelmét szolgálta. Koporsóra csak néhány megfigyelést lehetett tenni. 4 férfit a lovával együtt temettek el. Gyakori az ételáldozat, a temetkezések mintegy felében volt agyag edény és igen sok sír tartalmazott állatcsontot is. Az elemzések szerint ez utóbbiak között jóval több a baromfi, mint az emlősállathoz tartozó csont: ez a körülmény önmagában is utal a sírokat hátrahagyó népesség letelepült életmódjára. Ezt mutatja egyébként az emlősállatok egyedeinek gyakorisága is: leggyakoribb a szarvasmarha, utána a juh és a sertés következik. A korai leletanyagból kiemelkedik néhány övveret garnitúra: pl. az ezüst berakásos vasveretek, a hozzájuk tartozó karcolt-poncolt mintás ezüstből készült nagy- és kisszíjvégekkel; jellegzetes észak-itáliai, Alpok vidéki stílusú öntött bronz övkészlet, és egy sima ezüstlemezes öv sok mellékszíjjal. A kevés számú fegyver (az egész temetőben egy egyélű kard, egy kardhoz vagy szablyához tartozó koptató, 3 sírban lándzsa, 11 sírban 1-3 nyílcsúcs, 4 sírban fokos) tanúsága szerint a közösség - jóllehet a birodalom határán élt 102 MRT 7. 33, 331, 312. és 338., MRT 9. 89, 275. 103 SIMON 1983, 88. 104 Százhalombatta, 27/15. lelőhely: MRT 7. 242-243. 105 Pilisborosjenő 15/2. lelőhely: MRT 7. 141-142. 106 Veresegyház, 37/30 lelőhely: MRT 9. 561-562., GARAM 1993, Kát. 147. 107 Nógrádverőce 20/8. lelőhely: MRT 9. 244. 108 SIMON 1983, 76-78. log TETTAMANTI 1972; TETTAMANTI 1977; és az ásató szíves szóbeli közlése.; MRT 9. 468-469.; TET- TAMANTI 2000.