Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Pásztor Adrien-Simon László: Az avar kor emlékei Pest megyében
AZ AVAR KOR EMLEKEI PEST MEGYEBEN 401 kori temetkezésekkel a bányató keleti szélétől Ny-K-i irányban a töltés dombvonaláig, kb. 200-250 m hosszúságban, összesen mintegy 2,5-3 hektárnyi területen számolhatunk. Budakalászon a 6. század végétől többnyire kiscsaládi szerveződésű falvakban élt közösségek temetkeztek.26 Az eddig feltárt sírmező tekintélyes része (közel 80%-a) a kora avar kor emlékeit őrizte meg. A legkorábbra keltezhető sírok a terület északi és keleti felében kerültek napvilágra. A temető közel soros elrendezésű, s az egymástól 1-1,5 m-re lévő, sűrű sorokba rendezett, zömmel koporsós temetkezések DNY-EK, illetve Ny-K irányban tájoltak. A sírok szinte mindegyikét, nem sokkal az elhantolás után, erőteljesen kirabolták. Ennek ellenére a temető kora avar kori emlékanyaga viszonylagos gazdagságról, jólétről tanúskodik. A budakalászi kora avar népesség társadalmát a katonai berendezkedésű hierarchikus rendszer jellemzi. A gazdag mellékletű sírok legtöbbjében fegyveres lovas, illetve gyalogos fegyveres, szabad harcos nyugodott. Ok alkották a kora avar népesség katonai vezető rétegét. Mellettük éltek családtagjaik és alárendeltjeik, az igen magas számú szegény szabadok (a temetőrész kb. 70%-a). A sírmező északi felében sorakozó sírjaik jól tükrözik korabeli társadalmi helyzetüket. Mellékleteik az általános, kora avar kori emlékanyagot tartalmazzák. A férfiak temetkezéseiben elmaradhatatlanok voltak a mindennapos használati eszközök (övre fűzött vaskések, tarsolyaikban tartott készségek), a ruhát összefogó övcsat s a módosabbaknál a préselt aranyozott ezüst, ezüst lemezes veretű fegyverövek. A szegényebb rétegek asszonyait színes üveggyöngyfüzérrel, fésűvel, orsógombokkal, faragott tűtartóval, díszítetlen övre fűzött tarsollyal temették el. A halottak mellé a sírföldre vagy a koporsóra gyakran helyeztek étel- vagy italáldozatént edényeket. Az eddig feltárt temető mintegy 8%-a lovas sír vagy „önálló” ló sír. A gazdag mellékletű korai lovas harcosokat deszkázattal kibélelt sírkamrákba temették. A díszes, préselt lemezes fegyverövű halottat koporsóba fektették, s jobb oldalára (gyakran 10-25 cm magas földpadkára), vele ellentétes tájolással bocsátották végső útjára felmálházott lovát. E rangos katonák préselt lemezes, aranyozott ezüst, ezüst vagy aranyozott bronz veretű övét viseltek. A keleti, belső-ázsiai harcmodor emlékei a préselt lemezes lószerszámdíszek, csikózablák, alma alakú, hurkos, illetve hosszúfülű kengyelek, a különböző rendeltetésű és fajtájú nyílhegyek, köpűs lándzsák, kopják.27 Az avar hadsereg legelőkelőbbjeinek számítottak a páncélos lovasok. Budakalászon öt sírban figyelhettünk meg páncélban eltemetett harcost. Közülük a legrangosabb az 55. lovas sírban nyugodott. Az erősen feldúlt temetkezésben a hanyatt fekvő halott vaslamellákból összeállított páncélzatot viselt. Az igen szétdúlt sírban a páncéldarabkák helyzetéből nehezen lehet következtetni eredeti funkcióikra, de a Kárpátmedencei, hasonló korú páncélrekonstrukciók alapján feltételezhető, hogyan is nézhetett ki e katonai vezető vértje.28 A sírban öt olyan ívelt oldalú, keskeny lamella töredék is hevert, amelyek erősen emlékeztetnek a korabeli, főleg a germán harcosok által viselt vassisakok ívesen meghajlított pántjaira.29 Azonban az is feltételezhető, hogy e néhány vaslapocska egy vállakat is borító páncélzat darabjai lehettek. A rekonstrukció során e töredékeket a páncélzat vállrészéhez igazítottuk azért, mert e lamella típusok inkább a vértezet többi lamelláihoz állnak formailag közelebb. Az 55. sír rangos harcosának bal oldala mellé helyezték egyélű, ezüst lemezes díszű vaskardját. A jobb oldalára, vele ellentétes irányítottságban fektetett lovát hat nyíllal megtöltött tegezével, csontlemezes íjával és köpűs lándzsájával felmálházva, felkantározva fektették a kamrás szerkezetű sírba. Magát a halottat apróbb vaskapcsokkal ácsolt fakoporsóba tették. Pogány szokás szerint koporsója mellé, végső útravalóul, egy agyagedényt is helyeztek italáldozatként.30 A sírt leletköre és Kárpát-medencei párhuzamai alapján a hajdúdorogi páncélos sír bizánci solidusa keltezi a 7. század első harmada/felére.31 A 281, 686. sírok páncélos lovasai és a 378. sír gyalogos páncélosa rangban az 55. sír katonai előkelőjének alárendeltjei lehettek ugyanúgy, mint például a 300. sír umbós pajzsával eltemetett gyalogos harcosa. A támadó fegyverzetű (íjas, nyilas, dárdás, kopjás vagy 26 Az előzményekről és a leletmentésekről összefoglalóan: PÁSZTOR-VIDA 1995. 27 VIDA 2003, 302. 34. kép. 28 PÁSZTOR 1995a. 29 PÁSZTOR 1995a, 75., XIII. t. 6; KOVÁCS 1913, 13. kép 15a. 30 PÁSZTOR 1995a, 1.1. 31 SOMOGYI 1997, 43-44., 27.
