Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Pásztor Adrien-Simon László: Az avar kor emlékei Pest megyében
398 PÁSZTOR ADRIEN - SIMON LÁSZIÓ Alighogy az avarok befészkelték magukat a Kárpát-medence keleti felébe, a gepidák bukása után bizánci kézre került Sirmium ellen vonultak. Bár Baján ekkor még csak követek útján követelte a város átadását, mégis mindenki számára világossá vált az avar kagán expanzív törekvése: az avarok nem tűrhették a közvetlenül szomszédságukban álló bizánci fennhatóságú várost. A langobardok - értve a demonstratív katonai felvonulásból - szerződésben foglalt örök szövetség fejében átengedték Pannóniát az avaroknak: 568. április elején elhagyták e területet, majd Itália északi vidékén telepedtek le. így az avarok 568-ban birtokukba vehették a Dunántúl területét is. II. A korai avar kor (566/568-670/680) A korai avar korra főként a Bizánc ellen irányúló expanzív külpolitika a legjellemzőbb. Sirmium és Singidunum (Belgrádi mellett több alkalommal vezettek hadjáratot az al-dunai bizánci határerődök ellen, sőt néha elkalandoztak a Márvány-tengerig is (617, Herakleia). A zsákmányolt luxuscikkek mellett a későantik városi lakosság egy részét is Avaria belsejébe hurcolták. A támadó hadjáratok során Bizánc rendszeresen nagy összegű pénzek kifizetésével vásárolta meg a békét. A 620/630-as években szinte egyidőben jelentkező belpolitikai nehézségek és katonai vereségek azonban meggyengítették a birodalom erejét: 623-ban fellázadtak az Alpesek vidéki szlávok, 626-ban vereséget szenvedtek Konstantinápolynál, a 630-as években pedig önállódodtak a Kárpátoktól keletre, de addig avar függőségben élő bolgárok. Ezt követően megritkultak az avarokról szóló híradások, s a birodalom 670/680 körüli átszervezéséről is csak közvetett forrásadatok szólnak. A korai avar településterület nem terjedt ki az egész Kárpát-medence területére, az avarság ekkor megközelítőleg csak a mai Magyarország, Erdély és Vajdaság területét birtokolta. Ausztria keleti peremét és Dél-Szlovákiát csak „előretolt helyőrségek” vigyázták. A mai Pest megye területe tehát abban az időben az Avar Birodalom északi határán helyezkedett el, s a Duna-könyöktől északra eső része, a Börzsöny-hegység és az Ipoly völgye lényegében lakatlan senki földje volt ekkor.1 1. A legkorábbi emlékanyag A Kárpát-medence törzsterületéhez hasonlóan minden bizonnyal Pest megye területe is két lépcsőben jutott avar fennhatóság alá, amely a korai avar időszakban - előkerülésének helye szerint nem számítva a korai avar településterülethez tartozónak az 1 db Phokas (602-610) érmét is tartalmazó ismeretlen összetételű s lelőkörülményű bernecebaráti éremkincset2 - észak felé nem terjedt tovább a Duna, illetve a Duna-könyök vonalánál. Alátámasztani látszik e kétlépcsős birtokba vétel tényét a legkorábbi, 6.század utolsó harmadára keltezhető ún. máglyasírok elterjedése is. A korai avarság legjellegzetesebb belsőázsiai emlékanyagához tartozó, türk típusú lószerszámmaradványok megyénk területéről eddig kizárólag csak a Dunától keletre kerültek elő. Ilyen, feltehetően a titokban eltemetett halott mellett máglyán elégetett hátasló szerszámzatához tartozó hosszú- vagy hurkosfülű, kerek talpallójú kengyelek, nádlevél alakú lándzsák és egyszerű, ún. csikózablák kerültek elő Abonyban3, Szigetszentmiklós-Dunára dűlőben4 5, illetve Budapest északi határához közel, a káposztásmegyeri téglagyár területén6, valamint Megyer határában, a váci országút mellett.6 Nemcsak a Pest megyei, de az egész korai avar leletanyag talán legszebb ilyen jellegű emléke az 1890-es években Mikebudán, Muzsik Gyula felsőpusztai földjén látott napvilágot, sajnos 1 A korszak írásos forrásait 1. SZÁDECZKY-KARDOSS 1972; 1992. Korszerű történeti összefoglalások: BÓNA 1984; POHL 1988; BÁLINT 1989. 2 MRT9, 61. 3 MNM Népvándorláskori gyűjtemény 8/1930.; GRÓF 1982, 3., 41. 4 KOVRIG 1955, 37.; CSALLÁNY 1956, 940. lelőhely. 5 KOVRIG 1955, 37.; CSALLÁNY 1956, 133. lelőhely. 6 KOVRIG 1955, 37.; CSALLÁNY 1956, 113b lelőhely; NAGY 1973, 134. kép
