Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Gróf Péter: Késő római kor - kora népvándorlás kor
KÉSŐ RÓMAI KOR - KORA NÉPVÁNDORLÁS KOR 391 Az előkelőbb harcosokat teljes fegyverzetben: kétélű vaskarddal, vaslándzsával, vasalt pajzsdudorral, külön sírban hátaslovával indították a túlvilágra. A módosabb női sírokban a használati eszközök, orsógomb, kés olló, tű stb. mellett ezüst, vagy bronz hajtű, színes gyöngynyaklánc, az övről lelógó textil szalagon nagyméretű, gazdagon díszített bronz, ezüst, vagy ezüstözött fibulák, ezüst fülbevalók, üveg, vagy értékes kövekből csiszolt gyöngyc- süngők, ékköves, rekeszes brossok kerültek elő. A szegény szabadok és a szolgák viselete lényegesen szerényebb volt. A szentendrei sírmező, nemcsak megyénk, hanem egész Pannonia legnagyobb - 91 síros - langobard temetője, amelyet az egész korszakon keresztül - 510-568 - használtak.20 (6-7. kép) Az előkelő nemesi házaspár 4,5 m mély sírja körül levő gazdag temetkezéseket szinte mind kirabolták. A sírfosztogatásokat maguk a langobardok követték el, mint erre a már Itáliában a 7. század közepén kiadott törvénykönyvük, az Edictus Rothari is utal, súlyos büntetést szabva ki a sírrablókra.21 A szentendrei temetőből származó aranyozott ezüst, ún. gombos fibulák egyikén szinte a felismerhetetlenségig stilizált állatábrázolás látható és a kettős madárfejet formázó, ún. S- alakú, ill. ékkőberakásos korongfibulák, ill. brossok kiemelkedő példái annak magas színvonalú langobard ötvösművészetnek, amely jelentős hatást gyakorolt a korabeli Európa Ny-i felének, a frank területeknek a művészi ízlésére. A szentendrei temetőben is megfigyelhetjük a langobard keramiaművesség kettősségét: a korábbi szállásterületről hozott kézzel formált edények mellett a Duna menti germán és helyi antik fazekashagyományok hatására kialakított jellegzetes formájú, jól korongolt és iszapolt, bepecsételt és besimított mintákkal díszített igen tetszetős darabokat is megtaláljuk. A megye területéről biztosan langobardnak a Pilisvörösváron a századfordulón jégverem ásásakor előkerült, valószínűleg hátaslovával eltemetett harcos sírját tarthatjuk.22 Budapest területéről a jobb kutatottságnak köszönhetően több lelőhelyet ismerünk, mint az egész megyéből.23 Ezek általában egy-egy római építmény közelében kerülnek elő mint a Szépvölgyi úti római villa melletti 6 síros családi temető.24 Az albertfalvai auxiliáris tábor hátsó főkapuja közelében egy kisebb temetőből két négyszög fejlapú, nyolcgombos ezüst- fibulát ismerünk.25 A langobardokkal ellenséges gepidák a szállásterülete a Tisza jobb partjától keletre húzódott, ezért régészeti emléküket egy lelőhely kivételével (Ocsa-Alsópakony) nem ismerjük a megye területéről.26 A kezdetben katolikus langobardok 568 húsvétját követően szövetségeseikkel már ar- iánusként érkeztek Itáliába, s ezzel „kiléptek” a Kárpát-medence történetéből. A pannóniai elemek jól nyomon követhetők a majd 200 évig, a frank hódításig fennálló és az itáliai félsziget történelmében meghatározó hatalomként jelenlevő királyságuk műveltségében. 20 BÓNA 1986, 281-282.; BÓNA-CSEH-NAGY-TOMKA-TÓTH 1993, 159. 21 BÓNA-CSEH-NAGY-TOMKA-TÓTH 1993, 124. 22 MRT 7. 172.; BÓNA 1956, 194. XLVII. t. 23 NAGY 1991, 98. 24 NAGY 1993, 357. VII. t. 26 NAGY 1973, 194-195. 125. kép. 26 TÖRÖK 1970.; BÓNA-CSEH-NAGY-TOMKA-TÓTH 1993, 172.
