Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Dinnyés István: A jazig-szarmaták és a kvádok régészeti emlékei Pest megyében
A JAZIG-SZARMATAK ES A KVADOK 371 2. Telepek A korszak más népeihez hasonlóan a kvádok többnyire félig földbemélyített, kiscsaládi házakban laktak. Letkés-Vízfogón, az Ipoly kiöntéseit határoló magaslaton a 2-4. században állt kvád falu, melyből 1966-ban 5 házat tártak fel. 3x2,8-4,2 x 3,4 m-es házgödrök, ledöngölt padlójuk 40-55 cm mélyen került elő. Egyik-másik ház padlóján tűzhelyet figyeltek meg.147 A házakban és mellettük előkerült, átégett tapaszdarabok nádszálak lenyomatait őrizték meg, tehát a felszín fölötti házfalak nádkötegekből készülhettek.148 Az ipolytölgyes- homoki-dűlői, szintén Ipoly-parti, 2-3. századi település kibontott háza Ny-K-i tájolású, a téglalapos házgödör hossztengelye végeinél egy-egy oszlop támasztotta alá a szelemenes nyeregtetőt.149 Váctól délre, a Gombás-patak déli partján elterülő kvád település nagyrészt a kavicsbányászás áldozatául esett. 1971-1973-ban a telep DNy-i szélén a 3. század első feléből származó házat és 11 gödröt tártak fel.150 Az átlagosnál hosszabb, ENy-DK-i tengelyű lakóház gödre 6,2x2,15-2,55 m-es, mélysége 126-130 cm volt. A DK-i rész közepén tapasztott, átégett aljú tűzhelyet találtak, az ENy-i részen kb. 70 cm átmérőjű, tapasztott felületen őrlőkő és malomkő darabok kerültek elő. Több gödröcske mélyedt a házpadlóba, de tetőtartó oszlopoknak nem volt nyoma. Tetőzete az egykori felszínre támaszkodó ollóágasos- szelemenes szerkezetű lehetett, a ki-bejárást bizonyára a DK-i oldalon, létrával oldhatták meg. A település kerek és ovális, 105-235 cm átmérőjű, 109-238 cm mély gödrei terménytároló vermek, részben bányagödrök lehettek. A Vác-csörögi-réten 1994-ben feltárt kvád település élete a 2. század elején kezdődött és belenyúlt a 4. századba. 12 félig földbe- mélyített lakóháza 2-3 sorba rendeződött. A házgödrök téglalap alakúak, több-nyire keményre döngölt padlóval. Több házban házoldalba vájt, vagy sarokba épített kemence, egy-két tárológödör volt. Tetőszerkezetük a rövid oldalak közepénél leásott ágasokra támaszkodó, szelemenes nyeregtető, a hossztengelyben és a házsarkokban leállított oszlopok pedig a felszín fölé emelkedő tapasztott oldalfalakra és szintén nyeregtetőre vallanak. Más esetben a házgödör négy sarkában levő oszlopok tartották a tetőszerkezetet. Előkerült néhány szabadtéri kemence is. A kemence előtereként szolgáló gödör oldalába vájt kerekovális kemence aljára edénytöredékeket, máskor kavicsokat, néha állatcsontot terítettek a fenék tapasztása alá. A közel 130 gödör többsége eredetileg verem lehetett, többségük a település élete folyamán hulladékokkal telt meg. Néhány gödörben kutyavázakat, egy-egy gödörben pedig rendellenes testhelyzetű felnőtt- és gyermekvázat bontottak ki.151 Nagy- maros-Kossuth-téren döngölt padlójú, 4. századi lakóház 3,8 m hosszú metszetét figyelték meg 1978-ban.152 1989-ben Letkés-Nádréti-földeken késői kvád település egy kerek gödre került elő.153 Nincsenek pontosabb adataink az 1935-ben Nagymaroson, a zebegényi határnál kiásott késő császárkori154 és a Szob-Öregfalu-dűlőben előkerült 50-150 cm mélységű házvagy gödörrészletekről. Utóbbi település az 1-2. század fordulója körül keletkezett és a 4. század második felében, talán a 370-es években szűnt meg.155 Vidékünk félig földbemélyített házainak megfelelői megtalálhatók a délnyugatszlovákiai és mor-vaországi kvád településeken, a házak más változataival együtt. Ezen a területen a késő római időszakban felszíni, cölöpszerkezetes, vesszőfonatos-tapasztott falú házakat is építettek. Lakóházak mellett műhelyeket, szabadtéri kemencéket, edényégető kemencéket, kutakat, vermeket, egyéb gödröket és különböző rendeltetésű árkokat találunk a településeken.156 147 MRT 9. 121., Ipolytölgyes 10/12. lelőhely (1965-től Letkéshez tartozik.). A feltárás előzetes ismertetése: Mitt. Arch. Inst. 1 (1970) 115-116. 148 SKOFLEK-ÁRENDÁS 1972, 148-149. 149 MRT 9. 117., Ipolytölgyes 10/1. lelőhely.; ERDÉLYI-LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1971, 1. kép. 160 MRT 9. 466-468., Vác 31/18. lelőhely. 151 MRT 9. Vác 31/39. lelőhely. Kulcsár Valéria közöletlen feltárása. Előzetes beszámoló: KULCSÁR 1997, 374-375. 152 PÁIÓCZI HORVÁTH 1979, 49-50., 2. kép. 153 Rég. Fűz. Ser. I. 43 (1991) 11.; MRT 9. 120., Ipolytölgyes 10/8. lelőhely (a terület 1965-től tartozik Letkéshez). 154 Zebegény lelőhellyel BÓNA 1963, 245., 284., 47. tábla 1-7. A lelőhely valójában Nagymaros területén van: MRT 9. 235., Nagymaros 19/42. lelőhely. 155 BÓNA 1963, 245., 8. kép, 45. tábla 4., 46. tábla, 47. tábla 10., 15.; MRT 9. 317-318., Szob 26/11. lelőhely. 156 KOLNÍK 1962; KOLNÍK 1977; KRASKOVSKÁ 1970; PESKAR 1961; É-Szlovákia: PIETÁ 1974.
