Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Dinnyés István: A jazig-szarmaták és a kvádok régészeti emlékei Pest megyében
360 DINNYÉS ISTVÁN Az alföldi szarmata temetkezésekre négy évszázadon át a sírok déli tájolása a jellemző,54 vagyis a nagyjából E-D-i tengelyű, általában téglalapos sírgödörbe a halottat úgy helyezték le, hogy feje a déli sírvéghez került. Kisebb-nagyobb ingadozások a sírgödrök tájolásában természetesek, egyes temetők-ben a DK-ENy-i (Törtel-Deák-tanya, Tápiószele-Pedagógus földek, Isaszeg-Belterület,56 Dunaharaszti), máshol a DNy-EK-i (Cegléd-Bürgeházi-dűlő) tájolású sírok vannak többségben. Ellentétes, északi tájolású (pl. Dunaharaszti 5. sír, Hévíz- györk, Újhartyán, Isaszeg-Katonapallag 1. halom), valamint K-Ny-i (Alsónémedi-Pakony- puszta,56 Iklad57) és Ny-K-i (Zsámbok) irányítású temet-kezések is előfordulnak. A déli tájolás (ideértve a DK-i és DNy-i tájolású sírokat is) sztyeppéi hagyo-mány az Alföldre költözött jazigoknál, hiszen a kelet-európai szarmata népeknél a Kr. e. 4. századtól a Kr. u. 2. századig ez az általános szokás. Az eltérő irányítás mind a megyében, mind az Alföld más tájain legfeljebb színezi a temetkezési rítust,58 de utalhat kisebb népcsoportok megjelenésére is. Szembetűnő különbségek alakultak ki a 2. század közepére-végére a Kárpátoktól keletre és az Alföldön élő szarmaták régészeti hagyatékában. A 2. század folyamán a keleti szarmata népeknél az északi tájolás vált uralkodóvá a temetkezésekben, s elterjedt a koponyatorzítás szokása. (A nem igazán szerencsés „torzítás” kifejezés kisgyermekkorban kezdődő, a koponya alakjának megváltozását eredményező, esztétikai célú beavatkozást takar.) Ezzel szemben az Alföldön a sírok déli tájolása az uralkodó, a koponyatorzítás pedig tájolású, feldúlt sír (163.) és a DK-en nyitott körárok két részlete. Fatörzsből vájt koporsó. Dinnyés I. 1994. évi feltárása, közöletlen, leletek a CKM-ben.; Ocsa-Omért. Földmunkákkal elpusztított sírok és 4 késő szarmata, déli tájolású sír. 3. század utolsó harmada-4. század eleje. SALAMON 1959, 77-79., 88., 17. kép, 18/18-20. kép, 5-7. tábla.; Ócsa-Oreghegy.Homokbányászással el-pusztult magányosí?) női sír leletei az AJM-ben: 3 db gömbös kar- neolgyöngy, patkó alakú aranycsüngő, hatszirmú virág alakú arany ruhadísz, római bronztükör, piros festett palack. Simon László leletmentése, 1997. Pilis. A Gerje és a 4. sz. főút közötti területen 11-12, részben alig kiemelkedő halom található. A leendő horgásztó területén két halmos és három halom nélküli sír feltárva. Feldúlt, D-DK-i tájolású, 2. századi temetkezések. Egy halmos és egy halom nélküli sírnál DK-en nyitott körárok. Egy sírban deszka-, háromban farönkből vájt koporsó. Dinnyés I. 1994-1996. évi feltárása, közöletlen, leletek a CKM-ben.; Szada-Mély- kerektói dúló. 1911-ben 2. század vége-3. század első felére keltezhető férfisír (hiányos) leleteit ajándékozták az MNM-nek. Széles szíjra való ezüst övcsat és szíjvég, keskeny ezüst övcsat, bokaszíj ezüstcsatja, kard, római bronzkorsó. Jelentés a M. Nemzeti Múzeum 1911. évi állapotáról. Bp. 1912. 40., 6-8. ábra.; Tápiószele-Pedagógus földek. 15 síros temetőrészlet a mai Zsófia u. 24. telken és a szomszédos szántón. 2. század vége-3. század közepe. DK-i tájolás, az 1. sír É-D tájolású. DINNYÉS 1980, 188-196., 2. kép, 1-8., 11-22. tábla.; Tápiószele-Szumrák-dűlő. A szkíta temetőben, a feltárási terület nyugati szélén emelkedő magas homokdombon 1938-ban Fettich N. a 90., 91.; ettől kb. 250 m-re egy másik homokdombon 1947-1948-ban Párducz M. a 431., 433., 437., 438. korai szarmata sírokat tárta fel. PÁRDUCZ 1966, 43-44., 76-77., 16. tábla 8-13., 30. tábla 16., 43. tábla 14., 47. tábla 18. Az 1947. évi két sír: PÁRDUCZ 1950a, 68-69, 71., 13-14. tábla.; Tápiószele-Tatárhányás. A községtől nyugatra, legelőszélen 7 halom. Két halmot 1864 előtt megástak, 1904-ben Márton Lajos tárt fel kettőt. Egyik sírban korongolt edény volt a lábnál, a koponya mellett talán két vaskapocs. MÁRTON 1910, 188.; PÁRDUCZ 1950, 72.; „Tápiófarmos" néven: PÁRDUCZ 1959, 324.; Törtel-Deák-tanya, homokbánya. 1981-ben két korai sír pusztult el, 1982-ben DK- i tájolású, korai szarmata sírt és két sírhelyet tártunk fel. Közöletlen leletek a CKM-ben. Rég. Fűz. Ser. I. 35 (1982) 64.; I. 36 (1983) 59.; Újhartyán. 1908-ban talált, ÉNy-DK-i tájolású férfisír. 4. század vége-5. század eleje. Gerezdek vas pajzsdudor, kard, szarmata és késő római edények, zabla. A sírban lóváz vagy vázrészek is voltak. MÁRTON 1910, 191-192., 3. kép a 194. o-on.; BÓNA 1961, 192-193., 1-3. kép.; Újszilvás-Gólyajárás. Dombtetőn, Árpád-kori templom hajója alatt déli tájolású, 1. századi férfisírt tárt fel Tari Edit 1992-ben. Arany nyakperec, római fibula az 1. század első feléből, kés, gyűrűs markolatvégű tőrkard, kagylóhéj díszkorong. TARI 1994.; Vácszentlászló- Harminchányás. Az 1860-as években 41 halomról készült térképvázlat: BALAS 1961, 14. kép. 1956-ban Salamon Ágnes két kurgánt, egyikben kőpakolásos sírt, másikban favázas sírkamrát tárt fel. Feldúlt késő szarmata temetkezések, S-alakú koporsókapocs. Közöletlen leletek az MNM-ben. Gödöllői lelőhelyként: Rég. Fűz. Ser. I. 9 (1958) 33. Az 1995. évi felmérés szerint a kurgánok száma 74.; Veresegyház-Csokonai u. 6. 1984-ben, árokásáskor 2. század 2. negyedére keltezhető, déli tájolású női sírt találtak. Ezüst nyakperec, fibula, karperecek, pántgyűrű, bronz övkarika, félhold alakú, aranylemezzel borított ezüstdísz, bronz tűtartó vastűvel, orsógomb, gyöngyök. MESTERHÁZY1986,137-142., 156-157., 1-7. kép.; Zsámbok-Tóföle-dúlő. Szőlő alá forgatáskor találtak két, Ny- K tájolású késő szarmata női sírt. Gyöngydíszes ezüst fülbevalópárok, ezüst nyakperec, fibula, bronz karperec, gyöngy, edény. PÁRDUCZ 1950, 24., 72. tábla 1-7., 73. tábla 9.; 64 VADAY 1988-89, 201.; KULCSÁR 1998, 16. 55 Isaszeg-Nagy S. u. 39. telken a hatvanas években szarmata sírt találtak, a szomszédos Kossuth L. u. 58. telken 1971-ben Hellebrandt Magdolna 6, DK-i tájolású sírt tárt fel. Közöletlen leletanyag az Isaszegi Falumúzeumban. Rég. Fűz. Ser. I. 25 (1972) 46. 56 KOREK 1980, 40. 57 Állítólag K-Ny-i tájolású sír, a váz lábainál 2-3. századi kvád edényke. PÁRDUCZ 1950, 61., 136. tábla 14. 58 A déli tájolástól való eltérések aránya 15-16%: KULCSÁR 1998, 16-22.
