Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
304 OTTOMÁNYI KATALIN Aquincum környékén egyik legelterjedtebb istennő Diana. Jelzője „silvestris” vagy „conservatrix”. Párja Apolló conservator. A vadászat, az erdő és a gyógyítás istenpárosaként szerepelnek. Piliscsabán lehetett szentélyük, a 2-3. században. Több Diana, illetve Apolló oltár, egy Diana papnőt ábrázoló életnagyságú szobor és egy sast ábrázoló háromszögletű dombormű került innen elő. Az állítok magas rangú katonák. Apolló Pannóniában leggyakrabban, mint gyógyító isten szerepel, gyógyforrásoknál állítanak neki oltárt. A források istennőinek, a nympháknak gyakran szentelnek oltárokat egyedül, vagy más gyógyító istenekkel együtt (pl. Aquincumban a Római fürdőnél, Csillaghegyen stb). Pátyról ismerünk egy ilyen oltárt, melyet M. Valerius Karus, a colonia decuriója állított „nymphis perennibus” (a ki nem apadó forrás istennőinek). A kő valóban egy forrás mellett került elő, és a felszíni nyomok alapján kőépület, kútház, vagy szentély, esetleg gyógyfürdő állhatott mellette. Terra Maternak, a Földanyának s a földművelés istennőjének szentélye állhatott Budaörsön, a kamaraerdei-dűlőben, ahol két oltárköve is előkerült. Egyiket M. Antonius Vic- torinus, aquincumi duumvir állította, aki Aquincumban egy Mithraeumot is alapított. E keleti valláshoz kapcsolódhat a 3. században a Terra Mater kő is. A másikat a pagus Her- culius s a rajta lévő vicusok lakói szentelték Terra Maternek, s a császárok (Philippus Arabs és Philippus iunior) üdvéért. Ez utóbbi esetben az istennő az egész Római Birodalom földjét személyesíthette meg.192 Vidéki feliratokon gyakran látható még Liber, a szőlő és a bor istene. A kiskertek és villák tulajdonosai állítanak neki oltárt (pl. Érden M.Ulpius Quadratus municipiumi decurio). Pomázon Liber Pater és Ariadne együtt szerepelnek az oltáron. A 2. század végén lendül fel Pannóniában Dionysos, Bacchus és Ariadne kultusza. Római néven Liber pater és Libera, de görög ábrázolásmódban tisztelik, (ruhátlan Liber kantharosszal, lábánál párduc, ld. Testvérhegy). A kereskedelem istene volt Mercurius, kinek Szentendrén állított, két valószínűleg gazdag kereskedőcsaládból származó decurio feliratot. A kő egy kisebb szentély bejáratát díszíthette. Egy-egy katonasághoz kapcsolható feliratát ismerjük még Volcanus Augustusnak, a dunabogdányi táborból, illetve Százhalombattáról a sors istennőét (Fortuna). Az isteneknek állított oltárok és szobrok mellett a klasszikus mitológia jeleneteit is gyakran ábrázolják sírköveken, sírépítményeken, ládikavereteken, freskókon stb. A pannó- niai mitológiai tárgyú domborművek kompozíciója megegyezik az itáliai s galliai ábrázolásokkal. A 2. század közepétől árasztják el Pannóniát ezek az ábrázolások. Nem annyira sírköveken, inkább nagyobb sírépítményeken szerepelnek (Attisok, Geniusok stb.). A százhalombattai vicusból Ámor és Pscyché jelenet ábrázolását ismerjük, Szentendrén egy sírkövön Actaeon bűnhődése látható, a szentendrei ládikavereten Hercules alakja stb. A dionysikus mondakörhöz tartozó ábrázolások a 2. század második felétől tűnnek fel, és a helyi lakosság temetkezési szokásaiban élnek tovább, pl. táncoló maenesaok és bacchánsnők (ld. Tök, Százhalombatta, Dunabogdány). A kocsisírok veretein, bronzdíszein is ezek láthatók (pl. Budakeszi, Budaörs). Sírvers is fennmaradt, ahol az isteneket (Venus, Minerva, Bacchus, Ceres,) és a párkákat említik (Lupus költő verses sírfelirata, RIU 910). A klasszikus istenvilág mellett a 2. század közepétől, második felétől kezdenek megjelenni a keleti misztériumvallások. Míg a római vallásban szinte üzleti viszony volt az isten és az emberek között, mely a „do ut des”, adok, hogy adj, elvre épült, ld. oltárok VSLM formuláját (votum solvit libens merito, vagyis „Szívesen állítottam a votumot, mivel az isten megérdemelte"), addig a keleti vallások érzelmi alapon álltak. Térítő, missziós vallások voltak, tele titokzatossággal, misztériumokkal, a megváltás ígéretével. Hívőik tábora egyre nőtt, és nemcsak keleti, idegen származásúak, de helyi rabszolgák, libertusok, sőt magasabb rangú katonai és civil vezetők is csatlakoztak hozzá. Meghaló és feltámadó főistenük a gonoszt győzi le (pl. Mithras ledöfi a bikát, Jupiter Dolichenus a bika hátán áll, stb.). Pannóniában legelterjedtebb az iráni eredetű Mithras és a szíriai Dolichenus kultusza lett. A Mithras közösségek kicsi, már korábban meglévő csoportok (pl. egy család, egy katonai csapat, vámállomások helyőrsége, pénzverdék dolgozói stb.) főleg keleti származásúak, legalábbis kezdetben. A 2. század közepétől a 4. század elejéig a leghatásosabb keleti vallás 192 Ld előző jegyzet.
