Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
302 OTTOMANYI KATALIN IV Vallás Pannonia vallási életének egyik, talán legjellemzőbb vonása, hogy helyi kelta, csak Pannóniára korlátozódó istenneveket alig ismerünk. A klasszikus istenvilág dominál a feliratokon és szobrászati emlékeken egyaránt. Allítóik többnyire hivatalos személyek, katonák, municipális tisztségviselők, vagy idegenek. A bennszülöttek eleve kevés oltárt állítanak és még kevesebb az, amin az őslakosság nyelvén szerepel az istennév, pl. Sedatus, Ciniaemus, Minitra, Suleviae oltárai Aquincumban. Talán a klasszikus istenvilág alakjai mögött kereshetjük a helyi kultuszokat, isteneket. Ez az ún. interpretatio Romana, mikor a rómaiak a helyi isteneket valamely római istennel azonosították, annak attribútumaival ruházták fel és nevét latin változatban írták. Sohasem teljes azonosság ez, csak a fővonások egyeznek meg. Az eraviscusok a foglaláskor a „harcban erős” Teutates főistent tisztelték. Később a rómaiak főistenével, Jupiterrel azonosították és Jupiter Optimus Maximus Teutanus néven tisztelték. Szentélye a Gellért-hegyen állt és minden év június 11-én, „ante diem III idus Iu- nius”, (mely valószínűleg a municipuim alapítási évfordulója volt) Aquincum város vezetői (a két duumvir) és a főpap (augur) oltárt állítottak e főisten és a császár tiszteletére, valamint a civitas Eraviscorum üdvéért. A szokás a 3-4. század fordulójáig fennállt.186 Ugyanezt a melléknevet földrajzi névként is használták, pl. egy rómaiak által létrehozott, de többségében helyi eredetű lakosság által lakott település jelzőjeként is megtaláljuk egy budaörsi oltáron: vicus Teuto. Helyi ősi kelta termékenység és lovasistennő Epona. Bekerülve a katonaság hivatalos kultuszába sok emléke fennmaradt. Főleg lovaskatonák, de az állattartó civil lakosság is állított neki oltárt a 2-3. században. Szentendrén 241-ből való Iulius Victornak, a szír cohors zászlóvivő lovaskatonájának felirata, melyet Eponán kívül a csapat szellemének (Genio turmae) szentelt. A különböző „Geniusok”-nak oltárt szentelni már teljesen római szokás. Mindennek, helynek, csapatnak stb. volt védőszelleme. Szentendréről több ilyet ismerünk, pl. Genius legionis. Főleg a 3. századra jellemzőek. Epona szerepel még az ún. dunai lovasisten kis fogadalmi táblácskáin. Ez tipikusan pannóniai sajátosság, több isten tudatos szinkretizmusából jött létre itt a Duna vidéken. Kisméretű ólomtáblácskákról, vagy domborműves korongokról ismerjük (pl. visegrádi tábor).187 A zónákba rendezett ábrázolás középpontjában egy ülő nőalak, aki Eponának tartható, két oldalán ellenségen taposó két lovas, a Dioskurok. Járulékos elemként quadrigás Sol, Luna, kígyó stb, is feltűnhet rajta. Ez utóbbi motívumok keleti hatásra vezethetők vissza. Főleg a lovaskatonaság körében elterjedt vallás a 2. század közepétől. Legtöbb emléke a 3. századra tehető. Más kelta istennév, illetve őslakossághoz kapcsolható kultusz nyoma megyénk területén nem ismert. A hivatalos államvallás emlékei Aquincumon kívül a katonai táborokból, Szentendréről, Százhalombattáról, Dunabogdányból, Visegrádról és a kisebb őrtornyokból ismertek. Vidéki vicusokban is állítottak a fő istennek oltárt. A már életükben istenként tisztelt császároknak igen sok feliratot állítottak, főleg a 3. században (pl. Szentendrén a különböző császárlátogatásokra emelt feliratok). Ebben az időszakban, Aurelianus óta, a császárok nyíltan igényelték az istenként való tiszteletet. Gyakran más istenekkel együtt szerepelnek a feliraton, pl. Jupiterrel vagy Marssal (Szentendre, Leányfalu), Terra Materrel (Budaörs). Budaörsön Róma fennállásának 248. április 21-23. között megünnepelt 1000 éves évfordulója alkalmából szenteltek oltárkövet M. Julius Philippus császár és ugyanezt a nevet viselő fia üdvéért, a pagus Herculius s a rajta lévő vi- cusok lakói. A császárkultusz ápolói a városi közösségekben az Augustales, illetve seviri testületek, kiknek tagjai gazdag, idegen eredetű libertusokból kerültek ki. Egy ilyen Augustalis sírfeliratát ismerjük Szentendréről (T. Flavius Felicio). A táborszentélyben, illetve minden közösség központjában a capitóliumi triásznak, de legalábbis a főistennek Jupitenek szentélyt kellett felállítani. Megyénk területén az istenhármasnak állított emlék eddig még nem került elő, annál gyakoribb a Juppiter-Júnó párosítás. Százhalombattán egy szobortalapzaton, Szentendrén két katona által állított oltárkövön, 186 A kultuszközpont helye az utóbbi időben vitatott, mivel a Szépvölgyi úton is előkerült egy Jupiter Optimus Maximus Teutanus Conservatort ábrázoló szobor s oszlop talapzat felirattal. Ld. POCZY 1998, 201-223.; A kérdést részletesen ismerteti Mráv Zsolt. Ld. MRÁV 2003, 336-348. 187 SOPRONI 1957, 7. kép.
