Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
298 OTTOMÁNYI KATALIN A temetőkön belül többnyire megszabott rend uralkodott. A táboroknál a kivezető utak mentén kezdődött temetők gyakran körbeölelik a tábort. Százhalombattán elkülöníthető az északi és déli temető, néhány hamvasztásos sír illetve sírkő a nyugati oldalon is előkerült, sőt a 4. század végén már a Duna felőli oldalon is temetkeztek. Szentendrén csak a tábor déli oldalán volt temető, a korábbi 2-3. századi sírok, szarkofágok a kivezető utak mentén álltak. A táborok, illetve városok, katonai vicusok nagyobb temetőinél megfigyelhető a század folyamán, hogy a sírok egyre közelebb kerülnek a táborfalhoz, gyakran a falon kívüli épületek (vicus militáris, ipari elővárosok) már felhagyott, korábbi épületeire, útjaira temetkeznek rá (pl. Aquincum, Szentendre, Százhalombatta). Pátyon és Budaörsön a temető a dombtetőn volt, kb. 50 méterre a telep szélétől. A késő római temető Pátyon nem egy egységes összefüggő temető, hanem több kisebb sírcsoportra oszlik, melyeket körbevesznek egyrészt a kora római, délről pedig a honfoglalás kori sírok. Összesen négy késő római sírcsoport van itt, kettő az Ml-es autópálya déli oldalán, kettő pedig az északi oldalon. Ez utóbbi kettő az autópálya alatt is folytatódott. A sírcsoportok között időbeli és gazdagságbeli eltérések vannak, némelyik csoporton belül pedig sírsorok figyelhetők meg. Budaörsön a temetőn belül a délnyugati oldalon vannak a késő római sírok, helyenként összekeveredve, de csak ritkán rátemetve a kora római sírokra. A temetkezés sokkal sűrűbb, a sírok közelebb vannak egymáshoz, mint a korai temetőben. Sírsorokban temetkeztek. A telep gödreiben is megfigyelhető néhány késői, 4. század második felére- végére tehető melléklet nélküli temetkezés (zöldmázas kerámia keltezi a gödröket). A tájolás a temetőknél többnyire a nap mindenkori állásának megfelelő, kivétel néhány nagyobb városi temető, ahol az utakhoz, vagy az egyes sírkápolnák irányába, sugarasan történt a temetkezés. Pannónián belül a fő tájolási irány a Ny-K (DNy-EK).184 Ez jellemző pl. a szentendrei temetőre, ahol a fő irány mellett még néhány sír E-D irányú is volt. Ez utóbbiak gyereksírok. Budaörsön is Ny-K a fő tájolási irány, bár gyakori a pont ellenkezője (K-Ny) is. A kisebb temetőknél, illetve szórvány síroknál sajnos nem rendelkezünk minden esetben megfelelő adatokkal a sír tájolásáról. Úgy tűnik, megyénkben a nyugat-keleti tájolás mellett (Budaörs, Pomáz, Tahitótfalu, Szentendre, Visegrád) igen gyakori az E-D irányítás is (pl. Diósd, Budakeszi, Páty, Pomáz, Százhalombatta, Szentendre, Törökbálint, Visegrád). Pátyon valamennyi késő római sír tájolása egységes: E-D irányú, melytől kissé nyugat felé eltérhet. Néha pont az ellenkezője (D-E), de ez ritka. Aquincumban általában a legkésőbbi sírok az E-D irányúak, pl. a polgárvárosi temetők, Bogdáni út, stb. Ez megyénk területén nem egészen igaz (pl. Diósdon I. Constantinus érmekkel keltezhető sír ilyen tájolású). Pomázon viszont egy késői sír simított edénnyel, Budakeszin pedig egy melléklet nélküli, valószínűleg ugyancsak késői sír ilyen irányú. E fő irányok mellett éppen ellenkező K-NY (Budakeszi, Pomáz, Százhalombatta, Szentendre, Visegrád) és D-É (Bia, Pomáz, Szentendre) tájolás is előfordul. Az egyetlen biztosan idegen etnikumú sír Pomázon E-D irányú, Pátyon pedig az idegen, 5. századi etnikumhoz köthető 12 síros külön sírcsoport Ny-K tájolású. Máshol a tájolás alapján idegen etnikumot nem lehet elkülöníteni. Az alapvető rítus a csontvázas temetkezés. (A hamvasztás újból csak az 5. században tűnik fel, új etnikummal). A sír elkészítésében, a sír formákban mutatkoznak igen nagy különbségek. Ezek főleg gazdasági, vagyoni helyzetre vezethetők vissza. Legegyszerűbbek és leggyakoribbak a földsírok. (Pest megyében kb. 350 ilyen, eddig föltárt sír van, melynek fele a budaörsi temetőből származik.) Budaörsön gyakran tettek rá kőpakolást is. Koporsó nyoma csak néha mutatható ki. Nyújtott helyzetben temették el a halottakat. (Leányfalun van egy zsugorított váz). Sokkal kevesebb a téglasír (kb. 80 van a megyében eddig, ebből csak 18 budaörsi). Ezek részleges (néhány téglával jelzik a sír végét) vagy teljes téglasírok. Utóbbiak lapos, vagy háztető alakú fedéllel ellátott tegulákból épített ládák. Gyakori a kőlapokból épített kőládasír (kb. 120 ilyen feltárt sír van, ebből 25 Budaörsön). Alját téglával is bélelhették. Néha csak a sír tetejét fedték le kőlappal. Helyenként többször is temetkeztek bele, vékony földréteggel választva el a halottakat. Általában korábbi sztélékből, aediculák vagy sírkertek falából állították össze. A korábbi szarkofágokat is felhasználták, pl. Budaörs, Nagykovácsi, Páty, Pomáz, Szentendre stb. Új szarkofág a 4. 184 LÁNYI 1972, 59.
