Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
292 OTTOMÁNYI KATALIN római lakosság szokásos Ny—K-i tájolásának. A csontvázas sírok melléklete, ha egyáltalán van, egykorú a hamvasztásos sírokéval. Pátyon a korai temetkezés többségét alkották a földsírok (87 sírból 52 volt ilyen). Tájolásuk DK-ÉNy, illetve D-E, pont ellenkezője e temető E-D irányba tájolt késő római sírjainak. Erem melléklet csak kettőnél volt: Caligula és Domitianus érem. Ez alapján is biztosan korábbiak, mint a 2. századi hamvasztásos sírok. Budaörsön a csontvázas sírok száma duplája a hamvasztásos sírokénak (kb. 65 db és még 20 üres sír bizonytalan). Tájolásuk K-Ny, 1-1 esetben lehet ettől eltérő, pl. D-E. Érdekes módon a késő római csontvázas sírok tájolása itt is pont ellenkezője (Ny-K). Gyakori a sírok tetején a kőpakolás. Érem két sírban volt, mind a kettő Hadrianus. Zsámbékon került elő még két Kr. u. 1-2. századi csontvázas sír, kelta jellegű kerámiával, ékszerekkel és fegyverrel. Csobánkán pedig a továbbélő kelta telep mellett melléklet nélküli csontvázas sírokat találtak. Jelképes sírokat is ismerünk a korai temetőkből, pl. Solymáron 18 magában álló kőrakás volt, hamvak nélkül. Pátyon és Budaörsön egyaránt sok kis üres sírgödör volt, melybe se csontvázat se hamvakat nem tettek, viszont gyakori bennük a kerámia melléklet. Budaörsön két esetben van kis tegulákból épített doboz, kerámiával. Mellékletként azt adtak a halottal, ami az antik világ felfogása szerint a túlvilági úthoz kell. Elsősorban ételt és italt, kerámia és üvegedényekben, ritkábban a földi foglalkozásra utaló szerszámokat, pl. nőknél orsógomb, férfiaknál fegyver, kés, tűzcsiholó készség stb. Gyerekeknél játék, vagy valami más szokatlan, de mindenképpen gazdagabb melléklet. Teljes viseletben temetik el őket a hozzátartozó ékszerekkel együtt. A mellékleteket általában elégették a halottakkal együtt, de tehették az urna fölé is (pl. Szentendre), vagy az urnába égetés után (ld.Solymár). Budaörsön egy urnaként használt festett fazékba kis arany medált tettek. A mellékletadás a rítuson kívül a gazdasági helyzet függvénye is. A halott anyagi és társadalmi helyzetére következtethetünk belőle. A korai sírokban leggyakoribb a kerámia. Az urnákon kívül az étel és az ital tálalására leginkább alkalmas edények (tálak, korsók, bögrék) kerülnek a sírba. Többnyire fej mellé teszik, bár néha lábnál is előfordul. Festett vagy tűzdelt díszű korsókat, néha simított edényeket vagy horpasztott falu bögréket (fal- tenbecher) helyeznek a halott mellé, a szemcsés házikerámiából készült tálakon és fazekakon kívül. Ez utóbbiak urnaként is szolgálhattak, fedővel, aljukon léleklyukkal (ld. Solymár). Budaörsön gyakori az „S” profilú simított tál, illetve bepecsételt lapos tál. A kézzel formált edény ritka, pl. Szentendre, Érd, Páty, Budaörs. Importkerámiát is ritkán adnak a halottal, bár a százhalombattai temetőben igen sok terra sigillata került elő, Budaörsön is volt két ép edény. Solymáron előkerült néhány nagyon érdekes edény. Egy applikált maszkdíszes mázas pohár importként került ide, a három festett állatalakos edény pedig kelta fazekastradiciókra nyúlik vissza. Egy lapos tál aljára az űrmértéket és a termény nevét is bekarcolták. (7 acetabulum bar...). Mécsesek ugyancsak előfordulnak, pl. Százhalombattán volt sok. Az üvegedény ritkán marad meg, legtöbbször csak olvadt állapotban kerül elő. Ép bal- samáriumokat, szoptatós üveget ismerünk pl. Budaörsről, Sóskútról, Solymárról stb. A viselethez tartozó ékszerek többnyire összeégtek, kivéve, ha utólag rakták bele az urnába. Többnyire csak a korai csontvázas síroknál találunk ép ékszereket. Legjellegzetesebbek a két vállon viselt szárnyas fibulák, melyeket gyakran bronzlánc kapcsol össze (pl. Budaörs, Páty, Solymár, Törökbálint, Sóskút, Zsámbék). Áttört díszes csokorfibula Százhalombattán és Solymáron került elő. Mellettük még egygombos erősprofilú, trombita és térdfibula található (pl. Budaörs, Páty, Solymár). Ritkábban kis cikáda fibula is pl. Pátyon. Ezekből csak egyet viseltek a mellkason vagy a jobb vállon. Nyakukban változatos gyöngysort hordtak. Különböző bronzkarperecek (Budaörs, Százhalombatta, Solymár), illetve az őslakosságra jellemző hólyagos karperec is megtalálható (pl. Töröbálint). Budaörsön hamvasztásos sírokban gyűrű és bronzlánc volt még, a csontvázas sírokban viszont fülbevaló, hajtűk és bronz, illetve ezüst tükör is. A solymári temetőben ezüst drótból készült nyakperec került elő. Nyakperec Pátyon és Budaörsön is volt, de mind a két helyen 3. századi csontvázas sírban. Férfisírokban szíjvég, svasztika alakú bronzveret, csónak alakú övveret, különböző áttört díszű övveretek, övcsatok stb. találhatók (pl. Zsámbék, Solymár, Páty, Budaörs). A gyerekek mellé még bronzkapcsos gyöngysorokat, különféle függőket, néha ezüst
