Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
256 OTTOMANYI KATALIN Nemcsak a hely, de a lakóházak kontinuitása is megfigyelhető. A bennszülötteknél megszokott földbemélyített, cölöpszerkezetes házak élnek tovább a vidéki telepeken és vicu- sokban, egészen a 2. század közepétől, de gyakran csak végétől meginduló kőépítkezésig. Ásatás kevés római telepen folyt Pest megyében, így főleg a legújabb pátyi, budaörsi és érdi feltárások alapján ismertethetjük a háztípusokat. Segítségünkre vannak az analógiák is, ld. budatétényi telep. E mellett az auxiliáris vicusok házai is tükrözik a bennszülött eraviscusok építkezési szokásait.35 a) Háztípusok Leggyakoribb háztípus az eraviscusoktól átvett, de tulajdonképpen kora vaskori előzményekre visszamenő, félig földbemélyített, lekerekített sarkú, téglalap alakú ház. Keskenyebbik végén egy-egy cölöplyuk jelzi a nyeregtetőt tartó ágasfák helyét. A hosszanti oldal kisebb cölöplyukai a felmenő, agyaggal tapasztott sövényfalra utalnak (ásatásokon gyakoriak a lenyomatos paticsdarabok). A római korban egyre gyakoribbak vályogtéglákból rakott falak. A tetőszerkezetet tartó cölöpök elrendezése többféle is lehetett: pl. a ház középvonalában 3 cölöp, vagy a két keskenyebbik oldalon egymásssal szemben 3-3 cölöp, stb. (ld. Budaörs, Érd). Ha nincsenek oldalsó cölöplyukak, a felmenő fal a felszínre támaszkodott, sátortetőszerűen. A kelta házak jellemzője a ház közepén lévő tűzhely, a munkagödrök és a padkák.36 Ilyen lakógödröket, házakat találunk Érden a Kr. u. 1. század közepétől a markomann háborúkig (9/16. lh), illetve Pátyon, a telep legelső, Kr. u. 1. század végén induló és markomann háborúkig tartó részében. A pátyi házak egyik típusánál az ÉK-i sarokban volt a tűzhely vagy kemence, ezzel szemben a bejárat. Egy budakalászi házban a DNy-i sarokban volt a kemence.37 Máshol gyakori, hogy egyáltalán nincs túzhely a házban, vagy a házon kívül a keleti oldalon helyezkedik el (Budaörs).38 Kevésbé szabályos téglalap alakú gödörházak is előfordulnak, változatos cölöpelrendezéssel. Hasonló földbemélyített objektumok találhatók a kőépítkezés megindulása után is. A villák gazdasági objektumait, vagy a szolgák lakhelyeit építhették így.39 A téglalapalakú házak mellett gyakoriak még a szintén földbemélyített, kerek gödörlakások, tapasztott aljjal, lépcsővel, falba mélyített kemencével, belül kisebb tűzhellyel. A bejárat feletti védőtetőt cölöpök tarthatták, a gödör tetőzete a felszínre, esetleg még egy felmenő paticsfalra támaszkodott, (mélység kb. 2 m, átm. 5-6 m.) pl. Herceghalom (Bia 1/39. lh.), Páty (13/9. lh.), Érd (9/16. lh.). Ez is kora vaskori előzményekre visszavezethető forma.40 Kerek alakú házakat (különféle felépítménynyel) a kelta és római korból elsősorban a „civitas Eraviscorum” területéről ismerünk, mindenekelőtt a budatétényi telep bővelkedik bennük, de az albertfalvai vicusban is van rá példa. Budatétényben felszíni kör alakú kunyhókat is találunk.41 Többféle felszínre épített gerendaházat ismerünk a 2. század elejétől. Nagyobb, téglalapalakot kirajzoló gerendáik vagy cölöplyukaik maradtak meg. A típus kelta előzményekre is visszavezethető, (pl. legutóbb Érden került elő hasonló).42 Ilyeneket megyénk területéről Pátyról, Budaörsről s Érdről ismerünk. Rendeltetésük nemcsak lakóház, hanem raktár, pajta, magtár stb. is lehetett. A lakóházak között, de gyakran a telep szélén egy sávban (pl. Páty) különböző szemétgödrök, méhkas alakú vagy hengeres falú vermek, agyagkitermelő gödrök találhatók. Vízelvezető árkok és szabadban lévő kemencék is gyakoriak, pl. Budaörs 5/2, Érd 9/16, 35 KOCZTUR 1974, 69-148.; SZIRMAI 1978, 54-65.; u.ő. 1984, 153-182.; Az utóbbi években folyó autópálya ásatások (MO, Ml, M7) hoztak felszínre olyan nagy, összefüggő területű kelta és római telepeket, melyek publikációja majd jelentősen bővíti ismereteinket, e telepeket szerkezetéről, háztípusairól. Pl. Régészeti kutatások az MO autópálya nyomvonalán I. (Szerk. Havassy R és Selmeczy L.) BTM Műhely 5., Budapest 1992. stb. 36 PETRES1971,132. 37 Budakalász 3/12. lh. Ottományi K. 2005. évi ásatása. 38 OTTOMÁNYI-GABLER 1985, IX. t. 4a-b., XI. t.; BUDAI-BALOGH 2003; OTTOMÁNYI 2005, 67-92., Abb.3 és 8. 39 Páty: OTTOMÁNYI -GABLER 1985, Ш1—4., X. t. 40 SASHEGYI 1972,15. 41 SZIRMAI 1978, 63. 4. kép/4.; SZIRMAI 1984,153., 155-156; SZIRMAI 1994-1995,28.; SZIRMAI 1999,155194. 42 Érd 9/18. lh. Ottományi K. 2006. évi ásatása.
