Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
RÓMAI KOR - LIMES- ÉS HELYŐRSÉGTÖRTÉNET PEST MEGYÉBEN 237 toronyban a felmenő falaknál faszerkezet nyomait is meg lehetett figyelni, mindkét őrtoronyban előkerültek a felső szintekre vezető lépcsők alsó részei. Az utóbbi őrtoronyból gazdag feliratos emlékanyag került elő, melynek többségét Szentendréről vitték el az építkezés céljából (RIU 840-862), továbbá bizonyítékok vannak a kerámiaanyag helybeni gyártására. Ehhez a típushoz lehet sorolni az ugyancsak külső fallal körülvett, de kisebb, belső pillér nélküli őrtornyok. A méretük 15x15 m körül ingadozott. Ilyen burgusokat ismerünk Dunabogdány-Kőszegtórol, a megyén kívül Hatvan-Gombospusztáról, tulajdonképpen ilyen a Valentinianus-kori bélyeges téglák alapján bizonyosan még használt Szentendre-Hunka-dombon megfigyelt torony is.1S0 A hatvani őrtorony az alföldi sáncrendszer egyik megfigyelőállomása lehetett, az ott talált bélyeges téglák alapján a legio II adiutrix egy részlege állomásozott benne.151 Az Aquincumtól délre elterülő limes-szakasz őrtornyai jóval kevésbé ismertek. A százhalombattai tábortól délre figyelt meg Soproni S. egy őrtornyot egy nyiladéktól délre, amelyen a limes-út keleti szakasza kapaszkodott fel a löszfennsíkra. Itt került elő a már említett 11 db római mérföldkő, amelyet a pusztuló partszakasz megerősítésére használták fel másodlagosan. Érd és Százhalombatta között a limes-út keleti oldala mentén sikerült nemrégiben megfigyelnünk egy kisebb őrtorony felszíni nyomait. A máshol tárgyalandó visegrád-gizellamajori kísérőddel nagyjából megegyező méretű, és alaprajzú objektumot figyeltek meg a kisoroszi kápolna alatt. Az erődből eddig mindössze egy 6 m hosszú íves falszakaszt tártak fel, amely minden valószínűség szerint az egyik legyező alakú saroktoronyhoz tartozott.152 A mérete 40x50 m körüli lehetett. Szükséges még megemlítenünk azokat a kevéssé ismert őrtornyokat is, amelyeket jórészt csak régi híradásokból, illetve felszíni nyomok alapján ismerünk. A Szentendreisziget déli végénél két további őrtornyot ismerünk a késő római korból, az egyikük kör alaprajzú volt.153 Budakalászon, közvetlenül Budapest határánál figyelték meg egy kisebb római őrtorony maradványait a limes-út mellett.154 Ugyancsak szükséges még tárgyalnunk a megye területén található azon burgusokat is, amelyeket az Aquincum-Brigetio diagonális út mentén állítottak fel Valentinianus korában. Pilisszántón tártak fel egy nagyobb, négy pil- léres megoldású őrtornyot, de ismerünk még Dobogókő területéről is egyet.155 Aquincumtól délre hasonló, többszörös védelmi vonalat feltételezhetünk a bal parti, valamint a Csepel-szigeti katonai létesítményekkel (őrtoronyláncolat), hídfőállásokkal együtt, bár a mai Budapest területén több bal parti katonai erődöt, őrtornyot is ismerünk (Contra és Trans Aquincum). Ezek helye (a jobb parton) azonban a régészeti ásatások, sőt terepkutatások hiánya miatt gyakorlatilag ismeretlen. Az újabb kutatások szerint azt sem szabad kizárnunk, hogy a rómaiak a Csepel-sziget és a Dunántúl közti szakaszát tekintették a Duna fő ágának, ezért a szigetet kevésbé erősítették meg.156 Ezt erősíti meg Cassius Dio is, aki Marcus Aurelius jazygokkal való békekötésénél említi meg azt a feltételt, amely szerint a jazygok a Duna szigeteit nem lakhatták (LXI, 19, 2), és a rómaiak a területet később saját érdekszférájuknak tekintették. Régebbi leírások alapján azonban több helyen feltételezhetünk katonai objektumokat. A mai Dunaharasztitól északra elsőként L. Marsigli katonai mérnök figyelte meg egy „római castrum” L-alakú sáncát.157 Az erőd feltételezett helye Campona erődjével fekszik szemközt. Bár Rómer F. a múlt században még meg tudta figyelni a 100 ölnyi hosszú erőd sáncait, töltését, vizesárkát azonban jórészt már lerombolva, illetve feltöltve találta. Az újabb kori beépítések miatt a feltételezett objektum helye többszörös próbálkozások ellenére sem ismert. A két létesítmény (Campona-Dunaharaszti) között a Csepel-szigeten is kellett lennie a partokon valamilyen katonai állomásnak. Talán egy ilyen állomáshoz köthető egy 1987-ben előkerült 233 darabból álló késő római éremlelet, amely Szigetszentmiklóson került elő a Nyilas-dűlőben.158 A Ráckevéhez tartozó Szent150 SOPRONI 1974,197-203.; SOPRONI 1970a, 17-29.; SOPRONI 1978, 61.; MRT 7. 89. Még egy katonai őrállomás feltételezhető Jászberény-Tetemháza lelőhelyen, ahol Hild Viktor a múlt század végén a középkori templom alatt római épületet tárt fel. Itt két feliratos kőemlék került elő: STANCZIK 1975, 94-99. 151 Az őrtorony mellett részlegesen feltártak még egy kéthelyiséges római kori lakóépületet is. 152 RLU, 71, SOPRONI 1978, 72.; MRT 7. 112. 153 MRT 7, 298-299, 29/13, 18 lh. 154 MRT 7, 43, 3/4. lh. 165 MARÓTI 1985, 159-184. 156 BERTÓK 1995b (kézirat), 25. 157 VISY 1989, 85.; JÁRDÁNYI-PAULOVICS 1957, 13-14. iss MNM Adattár 282/ XXIII. 1987.
