Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
22 SOMOGYI SÁNDOR Irodalom Bogdánfy Ö.: Ártéri szikeseink. Term. Tud. Közi. 1926, 361-375. Fehér 0.: Az alföldi homokos talajok biokémiai vizsgálatai. Erdészeti Kísérletek 1935, 2550. Galli L.: A kutakból történő öntözés lehetőségei a Duna-Tisza közti hátság területén. Hidrológiai Közi. 1962, 89-93. Herke S.: A hidrológiai viszonyok szerepe a Duna-Tisza közötti szikesek keletkezésében. MTA Agrártudományi Intézet Közi. 1962, 155-178. Kreybig L.: Az általános talajtan és Magyarország talajföldrajzának vázlata. Földr. Könyv- és térképtár Ért. 4-6 sz. 1951. pp. 104. Pécsi Márton: A magyarországi szerkezeti talajok kronológiai kérdései. Földrajzi Ért. 1964, 141-156. Stefanovits Pál: Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1956, 1963. pp. 252. 442. VII. Pest megye természeti tájegységeinek ökológiai sajátságai A 3. táblázatunk utolsó oszlopában az egyes kistájak ökológiai szempontú jellemzését foglaljuk össze. Itt együtt találjuk azokat a legfontosabb domborzati, éghajlati, vízháztartási, növényföldrajzi és talajtani, talajhasznosítási utalásokat, melyek a kistájak természeti karakterét meghatározzák. A megye változatos természeti képét mindennél meggyőzőbben mutatja, hogy 31 kistája 16 tájtípusba sorolható. A legtöbb (7) a mérsékelten meleg, száraz kultúrsztyepp minősítést érdemlő tájegység, ami az alföldi terület jelentős részarányának a következménye. A mérsékelten meleg, száraz eróziós dombsági területek már csak 3 tájegység meghatározói. Hét tulajdonságcsoport 2-2 tájunkat jellemzi, míg a többi (ugyancsak 7) tájnak megyénkben nem találni hasonló természeti felépítésű társat. Egyebek mellett a tájjellemző tényezőknek ez a szóródása arra is rávilágít, hogy megyénk ősidőktől alkalmas volt a különböző környezeti feltételeket kereső emberek és foglalkozási ágak igényeinek kielégítésére, megtelepedésének kiváltására, ösztönzésére. A mai fejlett társadalmi viszonyok mellett sem közömbös, sőt, kifejezetten előnyös különféle intenzív termelést lehetővé tevő foglalkozási ágak szoros egymás mellett élésének a lehetővé tétele. Emellett a megye számos tájegysége alkalmas a napi és hétvégi pihenés, nyugodt időtöltés biztosítására, a nagy betelepülési és népesedési zsúfoltság azonban a szezonális kikapcsolódás számára egyre kevesebb teret enged. Ezért is nagy fontosságú a természetvédelmi területek fokozott gonddal való megóvása. Irodalom Bulla Béla: Magyarország természeti tájai. Földrajzi Közi. 1962, 1-12. Horváth A. O.: A Dunántúl növényföldrajzi határa keleten. Pannónia /Pécs/1941-42, 344- 354. Lampl H. - Hallósy F: A Duna-Tisza csatorna. 1947. Prinz Gyula: Magyar földrajz. I. Magyarország tájrajza. 1936. pp. 379. Teleki Pál: A tájfogalom jelentőségéről. Bp.-i Szemle 1937, 1-15. Urbancsek J.: Az alföldi kutak fajlagos vízhozama és az abból levonható vízföldtani és ősföldrajzi következtetések. Hidr. Közi. 1960, 398-403.
