Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
RÓMAI KOR - LIMES- ÉS HELYŐRSÉGTÖRTÉNET PEST MEGYÉBEN 227 gonoszt jelképező bikát.87 A kultuszkép az istenség szentélyében állt és a kultuszcselekmények során központi szerepet töltött be.88 A korábbi kelta-latin nyelvű lakosság soraiban megjelentek a szírek is, akik a szír katonákkal együtt érkeztek ide. Érintkezési nyelvük nagy valószínűséggel a görög lehetett. Ennek ellenére érdekes, hogy viszonylag kevés szír nevet ismerünk eddig a feliratok alapján.89 A szírek kisebb számuk miatt valószínűleg hamar beilleszkedtek és beolvadtak a korábbi őslakosság soraiba. A második-harmadik nemzedékük tagjai azonban már jellegzetes római neveket viseltek. A szentendrei vicus lakosságában a harmadik igen fontos csoport lehetett az aquincumi legio leszerelt katonáiból, a városi tisztségviselőkből álló tehetősebb réteg, melynek tagjai vagy a vicusban, vagy a vicus környéki villákban telepedtek le, és viszonylag nagy számban ismerjük felirataikat Szentendréről.90 Ugyancsak számolhatunk aquincumi collegiumok szentendrei jelenlétével is, mivel több elhunyt tagjuknak a collegium állított itt sírkövet.91 Itt szükséges azonban megemlítenünk, hogy egy almásfüzitői oltárkő alapján kiderült, hogy a vicusok szervezetének is lehetett önálló collegiuma, mivel az oltárkövet a helyi collegium fabrum Odiavensium, az odiavumi építőmesterek collegiuma (társulata) állította.92 Ez alapján valószínűleg jogosan merül fel az a lehetőség, hogy a szentendrei feliratokon szereplő collegium fabrum (RIU 891, 898) nem az aquincumi, hanem a helyi collegium működésére vonatkozó bizonyíték, míg a collegium fabrum et centonariorum (építők és posztósok társulata) által állított másik két felirat lehet az aquincumi collegiumok Ulcisia Castrával való kapcsolatára utaló bizonyíték. A százhalombattai vicus területén már többször is folyt feltárás, legutóbb 1995 novemberében.93 Az eddigi feltárások során 51 kő-, vagy kőalapozású épület helyét sikerült megállapítanunk, többségét a legutóbbi leletmentés során. Az ásatások már a múlt században megindultak Kereskényi Gy. érdi plébános révén, aki több épület helyét is megkutatta a tábortól északra.94 Külön szerencsénkre Rómer Flóris, a magyar régészet egyik megalapítója, meglátogatta az ásatást és felmérési rajzot is készített az előkerült épületről, amely ránk maradt és ezáltal az ásatás helye is beazonosíthatóvá vált.95 Közvetlenül a Duna pusztuló partfala mellett terült el az épület, a tábor közvetlen szomszédságában. A partpusztulás miatt az épület falai is pusztultak, így a partfalban ma is láthatók a falai, illetve egyik szeny- nyvíz kiömlőcsatornája. Ez az épület tartható a katonai tábor fürdőjének. Ezután csak a 40-50-es években került sor újabb feltárásokra a tábortól északra. A mai Dunafüred területét védő árvízvédelmi gátak építése során végzett itt feltárásokat Radnóti Aladár, Dormuth Árpád, Mócsy András. A feltárások eredményeként egy 15-20 m széles sávban ismertté vált a vicus északi szélének szerkezete. Öt kőépület helyét sikerült meghatározni, amelyek a szintén feltárt limes-út irányához igazodtak. A többségük téglalap alakú, egy helyiségből álló kőalapozású, vályogfalú épület lehetett. Ugyanitt került elő azonban egy nagy méretű épületkomplexum is, amelynek északi reprezentatív helyiségeit Radnóti A. és Dormuth Á. kutatásai révén ismerjük, a keletit Mócsy A. tárta fel, míg a fürdőrészét, amely később konzerválva jelenleg is látogatható, a hetvenes években tárta fel Topái. J. Az épülethez a limes-útból leágazó mellékút vezetett, amelyet az épület déli oldalán található porticus kísért. Innen lehetett a bejárata. Az északi két nagyméretű, díszes helyiség padlófűtéssel ellátott, egyikük végződése egyenes, a másiké félköríves (apszis). Ezekhez a végződésekhez kapcsolódtak a fűtőhelyiségek (praefurniumók). Padlózata terrazzo-padló volt. Két fallal csatlakoztak az épületkomplexum keleti többhelyiséges szárnyához. Az épületszárnyak egy téglapadlós központi udvar köré rendeződtek. A nyugati szárnyon helyezkedett el a 11x8,5 m nagyságú fürdőrész, amelynek helyiségeiben megtalálhatóak 87 Az újabb vallástörténeti kutatások alapján a Mithras-kultusz kifejezetten asztronómikus vallás volt: FEILER 1992-1993, 71-89, MERKELBACH 1984. 88 TETTAMANTI 1980, 179-185. 89 RIU 891, 935.; SOPRONI 1985b, 273-302, 297-298, Nr. 10. 90 RIU 883, 885-86, 904, 908, 913, 916, 939. SOPRONI 1987, 61-62. 91 RIU 891, 897-98, 908. 92 RLU, 39, MÓCSY 1980, 368. 93 Utóbbi a szerző közöletlen ásatása. Feldolgozása: KOVÁCS 1997b. (Kézirat) 94 KERESKÉNYI 1874. 95 Rómer F. jegyzőkönyvei, XXXV 157-158.
