Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
RÓMAI KOR - LIMES- ÉS HELYŐRSÉGTÖRTÉNET PEST MEGYÉBEN 225 Cirpiben az eddigi egyetlen feltárás során csak egy árokkal kutatták meg a táborfalu területét. Az ásatásnak csak egy árkának a vége került a táboron és a fossákon kívülre, amelynek azonban 12 m-es szakaszán, mindössze 18 m-re a táborfaltól, a táborfallal párhuzamos épületmaradványok kerültek elő, amelyek már csak a vicushoz tartozhattak.71 Szalay Á. publikációjában külön foglalkozik a falakkal. Leírása szerint habarccsal építettek, az ásató szerint két külön épületről van szó. A táborhoz közelebbi, 18-22 m közötti épületnek agyagpadlója volt, rajta erős égési réteggel, felül igen sok tetőcserép töredékkel. A 22-25 méter között épületnek kissé eltérő alapozási magassága volt, a „stukkójuk” is más volt, de Szalay szerint a két külön épülethez tartozó voltukat az bizonyítja, hogy az utóbbi részen égésnek nyoma sem volt, és igen kevés tegula töredék került elő. így szerinte a két külön épület között udvarral, vagy keskeny - mintegy 2 m széles - utcával kell számolnunk. A falak mindegyike kiugró alapozással rendelkezett és kb. 50-60 cm szélesek lehettek. A korukat Szalay azonos időre, а „II. castellum” korára keltezte. A táborhoz közelebbi több helyiséges épület belső szélessége 3,5, a távolabbié 2,6 m. Véleményünk szerint az ásató véleménye nem megalapozott, mivel akkor a táborhoz közelebbi épület igen keskeny volna, a téglák hiánya nem feltétlenül utal két külön épületre. A többosztatú épület szélessége így 10,5 m lehetett. Soproni S. szerint a vicus kiterjedése a tábor három oldalára terjed ki mintegy 750 m hosszúságban. A tábortól DNy-ra 200-300 m hosszúságban a Csódi-patak torkolatáig, EK felé mintegy 100-150 m hosszan figyelhető meg a felszínen a habarcsos törmelékréteg.72 A castellumtól ENy-ra, a domb lábától 36 m-re előkerült két Silvanusnak, ugyanazon személy állított oltárkő egy Silvanus-szentélyt sejtet a környéken (RIU 832-33).73 Az egyik oltárkő arról ad értesítést, hogy Kr. u. 249-ben a korábbi szentélyt egy kisebb helyiséggel (spatio minori) kibővítették, így a feliratok valószínűleg in situ (eredeti helyükön) kerültek elő.74 Nemrégiben két újabb Silvanus oltárkő került elő, szintén a vicus területén.75 A tábor nyugati sarkától 30-40 m-re egy római épület romjaiból három felirat került elő egy helyen. Ezek közül kettő építési tábla, a harmadik pedig egy Iuppiter oltár.76 Ezek alapján itt Commodus korában Iuppiter szentélyt építtetett a katonasággal a katonai praefectus Claudius Claudianus (aki későbbi pályafutása során még a provincia helytartója is lett), amelyet később Alexander Severus korában (222-235) helyreállítottak.77 Utóbbi felirat külön érdekessége, hogy a szentély helyreállításáról maga a császár testőrparancsnoka, a nagyhatalmú praefectus praetorio intézkedett. A lelőhelyen korábban már több Iuppiternek állított oltár került elő.78 Az egyik Cirpit említő antik útleírás (Itinerarium Antonini 266, 11) szerint Cirpiben a többi vicushoz hasonlóan fogadó (mansio) állt, amelynek helye jelenleg még ismeretlen, hasonlóan a vicus területén álló, a katonaság és a civil lakosság által egyaránt használt fürdőhöz. A szentendrei vicusban összefüggő ásatást egyedül Nagy T. folytatott, aki a táborból nyugat felé kivezető, 5,3 m széles út mellett öt épületet egészen, hármat pedig részben feltárt.79 Az ásató szerint az „út két oldalán kisméretű, négyszög alakú házak sorakoztak fel”. A táborhoz legközelebbi 1. sz. épület a fossától 13 m-re helyezkedett el. Első periódusában (a tábor kőbeépítésével ez egykorú) Ny-K irányú fala volt, de a másodikban E-D-i irányú 5,5x20,7 m nagyságúvá építették át. A négyosztatú épület déli, rövidebb oldalával nézett az út felé. A tábor felé fallal elkerített udvarral rendelkezett. A következő periódusban, az ásató szerint a 3. sz. végén, 4. elején, az északi szárnyat feladták, délen viszont L alakban kibővítették a lakórészt. A nagyobbik szoba ekkor kapott padlófűtést. A helyiség falait alul márványberakást utánzó, a középmezőben pedig közel emberi nagyságú alakos freskókkal festették ki. Felül hornyolt profilú, tojástagsoros kantharosszal és pávákkal díszített stukkókeret zárta le. Ezeken kívül még akantuszlevélfejezetes féloszlopok is voltak, szintén stukkóból. A szoba EK-i falának alapzatába beépített oltárkövet találtak.80 Az első 71 SZALAY 1933, 15. 72 MRT 7. 87. 73 RIU 832-33. 74 SZŐKE 1971, 221-224. 78 SOPRONI 1985, Nr. 2-3, 278-282. 76 LŐRINCZ 1983, 63-71. 77 A Commodus-kori keltezéséhez: NAGY 1982, 51-54. 78 RIU 828-831. 79 Sajnos az ásatás helyszínrajza máig nem ismert. 80 RIU 873.
