Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
A KÉSŐ BRONZKOR PEST MEGYÉBEN 177 Felhagyásuk kérdését illetően ma még homályban tapogatózik a kutatás. Konkrét régészeti bizonyíték híján e jelenséget leggyakrabban klímaváltozással232 és az Alföldön erre az időszakra lokalizálható preszkíta jelenléttel233 magyarázzák, mely a hagyományos kapcsolatrendszerek felbomlásával, hosszabb távon e földvárakban való élet ellehetetlenülésével járt. A Kyjatice-kultúra bronzipara egy, a Felső-Tisza-vidék, Szlovákia területeire kiterjedő, magas szinten termelő bronzipar gyártó- és felvevőterületéhez tartozott. Ezen belül a Börzsöny térsége kevésbé kutatott régió, így ebből a szempontból meglehetősen kevés információval rendelkezünk a terület hatalmi, geopolitikai pozíciójáról. Csupán Püspökhatvan területéről tudunk egy szőlőültetéskor 60 cm mélyen előkerült bronz raktárleletről. A kultúra korai időszakára datálható nagyszámú bronztárgy túlnyomó többsége beolvasztásra szánt töredék. A depó számos szerszám (laposbalta, tokosbalta, tokosvéső, ár, ívelt késpenge, nyélnyújt vány os- és gombos végű sarló), fegyver (tőr, karikás tőrmarkolat, nyélnyújtványos kard), viseleti tárgy (díszített lemezgombok, korongok, lemezes hátú fibula, huzalkarikák, sodort és bekarcolt díszítésű tömör- és üreges karperecek, nyakperecek, spiráltekercses végződések, tölcséres csüngő, spirálcsövecskék, kerék alakú csüngő, tűk) valamint 23 db bronz nyersanyagtömb töredékét tartalmazza (24-25. tábla).234 A Kyjatice-kultúra minden jel szerint megérte a preszkíta mezőcsáti kultúra alföldi megjelenését, és főként a hegyvidéki régióban még egy rövid ideig tovább folytatta életét. Az egyes földvárak kerámiaanyagában (Felsőtárkány-Várhegy, Bükkszentlászló-Nagysánc235) kimutatható DK-i, bánáti, Al-Dunai kapcsolatok mellett a Bükkszentlászló-Nagysánc területén előkerült 3 igen késői bronzdepó236 is e feltételezést támogatja. Perőcsény-Halyagos erődített telepén előkerült - korábban már szóba hozott - bronzcsésze237 mellett a területén végzett terepbejárás alkalmával gyűjtött girlanddíszes töredék bizonyítja, hogy e DK-i kapcsolatrendszer meglétével megyénk területén is számolni kell.238 Ezen átmeneti időszak vége felé, valamikor a HB2-C periódus fordulója körül (Kr. e. 800 k.) azonban véglegesen megszűnik az élet e magaslati telepeken és egy új korszak, a koravaskor időszaka veszi kezdetét. VIII. A kora vaskor A HB periódus közepétől az Alföldön egyre intenzívebben, a Dunántúlon inkább csak mozaikszerűen megfogható preszkíta jelenlét mértéke tehát a ciklus végefelé módosul számottevően. Ekkora tehető a Dunántúl teljes területén, többek között a váli kultúra által legsűrűbben lakott Dunakanyar térségében a nyugati eredetű un. Hallstatt-kultúra megjelenése. E nagy európai kultúrkör keleti fáciesének Kárpát-medencei térhódítása nem csak a településstruktúrában (közlekedési csomópontokban létesített erődített központok, földbe- mélyített épületek), a temetkezési szokásokban (a földvárak köré rendeződő hatalmas, fa- és kőszerkezetes, kamrás halomsírok), hanem az anyagi kultúra tekintetében is (új kerámiaformák, a vas használatának mindennapossá válása) számottevő változásokat eredményez.239 232 FURMÁNEK 1987, 322. 233 D. MATUZ-NOVÁKI 2002, 64. 234 KEMENCZEI 1984, 150-151. 235 D. MATUZ-NOVÁKI 2002, 61-62. 236 KEMENCZEI 1984. 237 SZILAS 1999b. 233 NOVÁKI-SÁNDORFI-MIKIÓS 1979, 76. t. 2., 131. j. 239 A tanulmánnyal kapcsolatos lektori munkájáért V Szabó Gábornak, kézirata felhasználásának engedélyezéséért Gróh Dánielnek, hasznos tanácsaiért Torma Istvánnak tartozom köszönettel.
