Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
A KÉSŐ BRONZKOR PEST MEGYÉBEN 157 pecsétfejű tűt, karpereceket, szív- félhold- és patkó alakú csüngőket, pitykéket, spirális gyűrűket gyűjtött (3. tábla).31 A kultúra néhány ismert hamvasztásos temetőrészlete közül megemlíthető még Sóskút-M7-es autópálya lelőhelyen 1963-ban Szőke Mátyás által feltárt 2 tálból, 1 pecsétfejű és egy szegfejű tűből, bronz lemezkarperec töredékéből álló urnasír.32 Hamvasztásos sír ismert Vác-Epítők útjáról is, ahol a tervezett kikötő helyén 1960-ban behúzott peremű tál, és egy urna került elő.33 Hamvasztásos temetkezéseket ismerünk Budapest- Rákoskeresztúrról is, ahol az urnába a hamvak mellett az elhunyt bronzékszereit is elhelyezték.34 A Galga-mentéről, Bag-Vasútállomásról 1949-ben Mozsolics Amália által gyűjtött temetkezésekből származó leleteket, de a Dutkás-dülőből és Bag-Homokbánya területéről szórványként előkerült edények és bronztárgyak is halomsíros temetkezésekből származnak, ám ezek anyagából az innen származó telepanyaggal ellentétben a korai periódusra utaló jellegzetességek hiányoznak. A hasvonalról lefelé álló szalagfüllel rendelkező, kihajló peremű urnaedény, füles fazék (5. tábla 4., 6.), de főként a spirálisokban végződő karperec, díszített szárú pecsétfejű tű, patkó alakú csüngő (7. tábla 1-7.) e temetkezéseket egyöntetűen a BB2-C időszakra, a klasszikus halomsíros időszakra helyezik.35 Igen keveset tudunk a Halomsíros-kultúra településeiről, amelyek minden valószínűség szerint a középső-késő bronzkor fordulójához köthető életmódbeli változásokkal vannak összefüggésben. A középső bronzkori, alapvetően letelepült, földművelő életmóddal szemben e korszakban inkább a mobilisabb, állattartó-földművelő gazdasági rendszerű közösségek érvényesülhettek. így a több évszázadon keresztül lakott, sűrűn beépített, erődített teli- telepekkel szemben a halomsíros népesség falvai rövidebb életűek, kevésbé tervszerűen kialakított, szórt szerkezetűek voltak és feltételezhetően a nagyobb, több emberöltőn keresztül használt temetők környezetében létesültek. Az újabb kutatásoknak köszönhetően kisebb teleprészletek már ismertek (Gelsesziget, Balatonmagyaród-Hídvégpuszta;36 Kóny- Babarcsi tópart,37 stb.) ám máig hiányoznak a nagymennyiségű telepanyagot adó, komplett településfeltárások és azok közreadása. Ennek megfelelően Pest megye területéről kevés informatív telepanyaggal rendelkezünk, annak ellenére, hogy a terepbejárások során főként a folyó- és patakvölgyek zónájában meglehetősen nagyszámú halomsíros telepnyomot lokalizáltak. A kevés rekonstruálható objektum közül kiemelendő az 1989-ben, Gróh Dániel és Gróf Péter ásatása során Visegrád-Dióson napvilágra került időszakos cölöpszerkezetes építmény maradványa. A kör alapú (2-3 m átmérőjű) létesítmény vázát alkotó farudakat, dorongokat egymástól kb. 30- 40 cm-re ásták a földbe, melyek alapján a feltárók sátorszerű felépítményt rekonstruáltak. A tartóelemeket a csúcsban hánccsal, szalaggal kötözhették össze, oldalát állatbőrökkel vagy növényi anyagokkal (náddal, sással) fedték le. A halomsíros telep olyan, környezetéből kiemelkedő, patak által övezett löszháton létesült, melynek környezetében a Duna mentén 100-150 m széles sávban legeltetésre alkalmas terület húzódik.38 Nem messze innen, Pilis- maróton lehetett először településszerkezetre utaló információkat gyűjteni, ahol 1978-ban Szathmári Ildikó a Dunai Vízlépcső építése kapcsán végzett feltárásokat. A település közvetlenül a Duna partján, a valószínűleg évezredek óta fontos átkelőként működő Szobirévnél található. A gödörobjektumok nagyobb területen szétszóródva, egymástól viszonylag távol jelentkeztek és néhány tűzhely maradványa is előkerült.39 A szórt településszerkezet mutatkozik meg egy Galga-menti feltárás esetében is. Bag-Gépállomás lelőhelyen 1962-ben Kalicz Nándor végzett feltárást, ahol 120 m2-es területen mindösszesen 4 késő bronzkori gödröt talált a Halomsíros-kultúra korai időszakából.40 A főváros térsége hasonlóan területünkhöz, szűkölködik ilyen jellegű leletekben, csupán Zuglóból ismert erre a korszakra 31 HOLPORT 1980; MRT 7. 351. 32 MRT 7. 223-224. 33 MRT 9. 460. 34 SCHREIBER 1973. 35 KOVÁCS 1965, 80-81. 36 HORVÁTH 1994, 219-220. 37 EGRY 2002. 38 Gróh Dániel szíves szóbeli közlése. 39 SZATHMÁRY 1979, 29-34. 40 KOVÁCS 1965.
