Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
124 BONDAR MARIA Szigetszentmiklós-Üdülősoron, az MO autópálya építését megelőző feltárásokon 2 kelta házat és több mint 40 gödröt tárt fel Hanny Erzsébet. Szigetszentmiklós-Vízműtelepen ugyancsak ő 6 kelta gödröt ásott ki. A leletek között meglepően nagy számban kerültek elő sávosan vörös-fehér festéssel díszített edénytöredékek. A kutatók szerint az ilyen jellegű festett edények a nyugati keltáktól, Svájcon, Ausztrián keresztül juthattak el a Kárpátmedencébe,1015 fontos bizonyítékai tehát a távoli területekhez fűződő folyamatos kapcsolatoknak. A kelta edények jellegzetes csoportja a hasukon fésűszerű eszközzel díszített (fésűdíszes) típus, amelyből Szigetszentmiklóson is sok töredék előkerült. Az egymástól alig 1 km-re lévő két szigetszentmiklósi telepet a LT D korra keltezi Hanny E. A rövid ideig használt, falusias jellegű településen állattartással, földműveléssel foglalkoztak az itt lakók. Kézműves tevékenységüket a fazekasság és kovácsmesterség maradványai jelzik.1016 Pátyon az Ml-es autópálya és a 100-as út között, a terminál RT tereprendezési munkálatai miatt vált szükségessé megelőző feltárás. Ennek során egy földbe mélyített kelta házat is feltárt Ottományi Katalin 1999-ben, amelyből 6 ezüstpénz is előkerült, valamennyi a Kr. e. 2-1. századból származik.1017 Dunakeszi-Székesdűlőn, az Auchan áruház építését megelőző feltárásokon két, a megszokott kelta házaktól eltérő, valószínűleg felmenő falak nélküli, sátortetős épület került elő. Körülöttük néhány sekély gödör tartozott még az egykori kelta telephez. A leletanyag alapján a LT D korszak újabb települése került itt elő.1018 Cegléden, az Ipari Park területén feltárt kelta telepmaradványt körárkok övezték és egy 50 m-en nyomonkövethető egyenes árokszakasz is a telephez tartozott. Tari Edit kelta kutat és nagyméretű gödröket is feltárt még itt. A leletanyagban említésre méltók a grafitos kelta edények és egy üvegkarperec töredéke.1019 A budaörsi Auchan áruház építésének folyamatos megfigyelése során kelta leletanyag is előkerült.1020 Budaörs, Frank-tanyán (Kamarerdei dűlő) épülő raktárbázison késő kelta település több tárolóverme és gödre is előkerült.1021 A telepeken előkerült jelenségek (házak, tűzhelyek, kemencék, tárolóvermek, műhelyekre utaló adatok) valamint a leletanyag (edények, fém- és csonttárgyak, állatcsontok, növényi magvak stb.) alapján körvonalazható az egykor itt élők napi tevékenysége. A földművelést oly módon könnyítették meg, hogy a korábban használatos faekékre vasból készült ekepapucsot húztak, ily módon a földet mélyebben tudták megművelni és magasabb terméshozamot érhettek el. Búzát, árpát, rozsot és kölest termesztettek. Vassarlókkal és kaszákkal arattak, a termést nagy méretű hombárokban és tárolóvermekben tartották. A gabonát forgó és álló malomkőből kombinált kézi malommal őrölték, így finomabb lisztet nyertek, azaz jobb minőségű kenyeret tudtak sütni. Az állatcsontanyagban magas a vadászott állatok (szarvas, őz, vaddisznó, őstulok) aránya, ami jelentős húsforrás (és persze kellemes időtöltés is) volt. A kelták lovai a kis termetű, nyugati lótípushoz tartoztak. Sertéseik szintén kis termetűek voltak, s valószínűleg makkoltatással tartották azokat. Az állatok húsa mellett tejtermékekeket és kenyeret ettek, ez utóbbit boltozatos kemencékben sütötték. A főzés kellékeihez tartoztak az ásatásokon előkerült tűzpiszkáló vasak, nyársak, üsttartó láncok, vödör fogók. Fontos eszköz volt a kés is. Étkezés végén gyakran fogyasztottak sört, ahogyan erre a sör elnevezése (korma vagy kurmi, sabia) és néhány felirat is utal. Egyes források szerint a szőlőtermesztés és borkészítés is erre az időre vezethető vissza. A kelták az edénykészítést is forradalmasították: nélkülözhetetlenné tették a fazekaskorong használatát. Edényeiket erre a célra készített kemencékben égették ki.1022 * Az edényégető kemencéket földbe vájták, tüzelőterük két részből állt, az átlyuggatott rostély - amire az égetésre váró edényeket tették - a tüzelőteret elválasztó gerincen nyugodott. Ш5 HANNY 1992, 251. íme HANNY 1992, 254. ion OTTOMÁNYI 2002, 235. 1018 HORVÁTH-SZILAS-ENDRŐDI-HORVÁTH 2003, 10-11. 1019 DINNYÉS 2003, 121. 1020 a lelőhely azonos: MRT 7. 5/3. lh. A megfigyeléseket Cs. Balogh Éva és Pásztor Adrien végezte, Rég Fűz Ser I. 51 (1998) 26. 1021 OTTOMÁNYI 2004, 185. 1022 Edényégető kemencéket Pest megyében is több helyről ismerünk, pl.: Csobánka (MRT 7. 6/24. lh.), Nagybörzsöny (MRT 9. 18/29), Szob (MRT 9. 26/10).
