Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
122 BONDÁR MÁRIA A lelőhelyek elhelyezkedéséből úgy tűnik, hogy az Alföld meghódítása a Dunakanyar irányából indult meg, itt találhatók a Kr. e. 3. században kezdődő nagy kelta temetők (Szob, Kösd), az Alföld északi részén feltárt temetők (pl. Tápiószele) pedig későbbiek. A régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy a Kr. e. 3. században az Alföldön a szkíta temetők még használatban voltak, de a tápiószelei temetőben már kelta sír is volt, amelyből egy jó minőségű kelta kard is előkerült.977 Egyes kutatók a szkíták és kelták által is használt temetők alapján a két népcsoport együttélésére, keveredésére következtetnek.978 A magyarországi kelták virágkora a Kr. e. 2-1. századra tehető, amikor az egész ország területén sok kelta telepet és temetőt találunk. A kelták rablóhadjáratai közismertek voltak az egykori Európában. A portyázásokról származó emlékek egyik legszebb darabja az a ritka bronzedény, amely a szobi temető 1. sírjában került elő. A mindössze 8 cm magas bronz kantharosz eredeti görög munka, s minden bizonnyal a delphoi rablóhadjáratból hozták magukkal a kelta harcosok (46. kép).979 A kelták magyarországi leletanyagát Hunyadi Ilona gyűjtötte össze.980 Munkájában 21 Pest megyei lelőhelyet ismertet, amelyeknek döntő többsége múzeumba került leleteket regisztrál, de nem tudható, hogy telepről vagy temetkezésből származik-e a leletanyag, ezért szórványnak tekinthető. Érdről,981 Egreskátáról,982 Gödöllőről,983 Ócsárol,984 Vácszentlász- lóról985 nagy valószínűséggel sírokból származó leletekről ír. Tóalmásról986 temetőt említ, Szobról 12 sír anyagát ismerteti.987 Az újabb lelőhelyek feldolgozását az ún. Kelta Korpusz (ténylegesen: Corpus of Celtic Finds in Hungary) vállalta fel, amelyhez a Pest megyei leleteket Hellebrandt Magdolna gyűjtötte össze.988 Ebben a munkában 28 Pest megyei lelőhely ismertetését olvashatjuk, amelyeknek nagyobb része a pontosabb találási körülmények ismerete nélkül múzeumokba került szórványlelet. A temetkezésekből előkerült együttesek Bernecebarátiból,989 Csővárról,990 Farmosról,991 Kosdról,992 Mogyoródról,993 Pencről,994 * Szobról,996 Tápiószeléről996 és Vác-Kavicsbányából997 származnak. Egy tudományos konferencián újabb gyűjtéseiről adott rövid áttekintést Hellebrandt M.,998 36 lelőhelyről mutatott be kelta anyagot. Az elterjedési térképen999 jól látszik, hogy elsősorban a Duna-kanyarban és a Gödöllői-dombságban sűrűsödnek a lelőhelyek, míg a megye síkvidéki részein alig van nyomuk. A kelta lelőhelyek számát a szisztematikusan végzett topográfiai kutatások jelentős mértékben megnövelték. A terepbejárásokon felfedezett új lelőhelyeken elsősorban a felszínen talált, jellegzetes edénytöredékekkel tudták meghatározni a kelta telepmaradványokat a régészek. A topográfiai kötetekben a Duna nyugati oldaláról 127 telephely, 2 földvár, 2 barlangi lelőhely, 1 csontvázas, 4 hamvasztásos temetkezés, 5 éremlelet ismeretes.1000 A keleti oldalról 187 telephelyet, 9 csontvázas, 11 hamvasztásos és 3 ismeretlen rítusú temetkezést és 5 éremleletet említenek.1001 977 DINNYÉS 1973, 43. XVI. t. 1. 978 A problémáról bővebben: MARÁZ 1982. 979 SZABÓ 1971, 5. kép. 980 HUNYADY 1944, HUNYADY 1957. 981 HUNYADI 1957, 62. 982 HUNYADI 1957, 114. 983 HUNYADI 1957, 115. 984 HUNYADI 1957, 116. 986 HUNYADI 1957, 117. 986 HUNYADI 1957, 117. 987 HUNYADI 1957, 154-161. 988 A váci leleteket feldolgozó kötet: HELLEBRANDT 1994, HELLEBRANDT 1999. 989 HELLE BRANDT 1999, 11-15. 990 HELLEBRANDT 1999, 15-21. 991 HELLEBRANDT 1999, 21-29. 992 HELLEBRANDT 1999, 30-31. 993 HELLEBRANDT 1999, 31. 994 HELLEBRANDT 1999, 32-35. 996 HELLEBRANDT 1999, 37-39. 996 HELLEBRANDT 1999, 40-41. 997 HELLEBRANDT 1999, 55-102. 998 HELLEBRANDT 1998. 999 HELLEBRANDT 1998, 1. kép. 1000 MRT 7. 370. A lelőhelyek tételes felsorolásától - terjedelmi okok miatt - eltekintünk. 1001 MRT 9. 573. A lelőhelyek tételes felsorolásától - terjedelmi okok miatt - eltekintünk.
