Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
108 BONDÁR MÁRIA A vatyai kultúra idején már olyan társadalmi differenciálódásnak lehetünk tanúi, amely folyamat lehetővé tette, hogy a közösségek egyes tagjai nagyobb értékekre tegyenek szert, ezáltal vezető szerephez jussanak környezetükben. A vatyai kultúra hosszú élete alatt - fejlett kereskedelmének köszönhetően - a közösség vezetői a mezőgazdasági termékekért, állatokért cserébe kapták a jó minőségű, távolabbi vidékeken készült fémtárgyakat és az északról származó értékes borostyánt. Ezek a külső kapcsolatok jól nyomon követhetők a sírokból és településeken előkerült leleteken. A közép-európai, illetve kelet-alpi bronzművesség termékei egyes fegyverek és tűtípusok, némely bronzcsüngő, lemezékszer és tőr pedig keleti és déli készítésről tanúskodik. A helyi bronzművesség emlékei a vatyai rétegből előkerült öntőminták, fújtatócső töredékek, a drót- és lemezékszerek. A szív alakú csüngök és ún. lapátfejű tűk a vatyai kultúra jellegzetes produktumai. A vatyai kultúra életének végén különös jelenség figyelhető meg: számos helyen földbe ásott kincseket, raktárleleteket találtak. Ezt a kb. száz évre tehető időszakot az első ilyen típusú kincslelet lelőhelye, Dunaújváros-Kosziderpadlás után, koszideri korszaknak nevezzük, amelyre (Kr. e. 15-14. század) több elnevezést használ a kutatás, több régészeti csoportot különít el, mégis megfigyelhető egy egységesülési folyamat, amely az edénykészítésben, de leginkább a fémműves termékeken kísérhető nyomon.811 A koszideri korszakban a korábbi vatyai törzsterület déli részén a szeremle csoport élt, a Duna-Tisza közötti területen a vatyai és a füzesabonyi kultúra egyes törzseinek összeolvadását jelzi az emlékanyag.812 Távolabbi területekkel való kapcsolat bizonyítéka a magya- rádi kultúra leleteinek előfordulása a telepeken vagy sírokban. Erőteljes kapcsolatok mutathatók ki a dunántúli mészbetétes edények népének kultúrájával is.813 Pest megyében több helyen megtalálták a szeremlei csoport emlékanyagát. Solymáron egy szürkésbarna, polírozott edénytöredéken félhold alakú bronzcsüngő plasztikus megformálása látható. A leletanyagban a szeremlei csoport és a magyarádi kultúra néhány amforával és tállal van jelen.814 A szeremlei kultúra leleteit Szobról is említik, egy „emeletes” urna került itt elő. A topográfia szerzői szerint a lelet valószínűleg az ország D-i részéből származó, régiségkereskedőtől vásárolt tárgy.815 A magyarádi kultúra telepeit is megtalálták Ipolytölgyes816 és Kemence817 területén. A kereskedelmi kapcsolatok bizonyítékai, a szeremlei és a dunántúli mészbetétes edények kultúrájának leletei, a hosszú ideig használt százhalombattai földváron is előkerültek.818 Import tárgy az ún. álzsinórdíszes kerámia, amelyet Pomázon819 és Telkiben820 regisztráltak. A vatyai kultúra késői időszakából származó leleteket vásárolt a Nemzeti Múzeum Törteiről (28. kép),821 ahol később urnatemető részletét, 10 sírját tárta fel Kovács Tibor.822 A középső bronzkor végi koszideri korszakból több kincslelet vagy depot (raktárkészlet) is ismert. Pest megyéből ilyen leletegyütteseket találtak Aporkán,823 Alsónémediben,824 * Budaörsön, Érden, Mendén, Mogyoródon, Ocsán, Szentendrén, Solymáron, a Nagykovácsi határában levő Remetebarlangban, Százhalombattán, Tápióbicskén és Törteién.826 Budaörs-Vasútállomás közelében (Kamaraerdő-Hungarofruct) 1967-ben került elő egy gömbhasú, tölcséresnyakú edénybe rejtve a bronzkarperecekből és korongdíszekből álló kincslelet.826 811 Ez az egységesülés szintén ellentmond a korábbi kutatási felfogásnak, mely szerint a halomsíros kultúra népcsopotjainak betörése vetett volna véget a késő vatyai és a vele egyidőben élt kultúrák életének. 812 KOVÁCS 1974, 35. 813 MRT 7. 1/3. lh. (30), 12/6. lh. (123), 13/12. lh. (129), 23/3. lh. (182), 23/7. lh. (191), 25/6. lh. (216), 26/11. lh. (226), 27/2. lh. (232), 28/26. lh. (283), 29/*** lh. (302), 30/12. lh. (308), 30/21. lh. (312). MRT 9. 16/14. lh. (176), 26/27. lh. (326), 26/32. lh. (332-333). 814 MRT 7. 25/6. lh. (216). 815 MRT 9. 26/27. lh. (326). 816 MRT 9. 10/8. lh. (119). 817 MRT 9. 11/32. lh. (146). 818 MRT 7. 27/2. lh. (232). 819 MRT 7. 23/7. lh. (191). 820 MRT 7. 32/2. lh. (323). 821 KOVÁCS 1977a, Abb. 5. 822 KOVÁCS 1974. 823 MOZSOLICS 1967, 156-157, BÓNA 1975, Taf. 39. 824 MOZSOLICS 1967, 128. 826 BÓNA 1975, Taf. 56. 4. 826 MRT 7. 5/10. lh. (64)
