Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A bírósági ítélkezés - Az osztályszempontú ítélkezés
A hatalmi elit köreiben általános volt ugyanis az a nézet, miszerint „Magyarországon a kizsákmányoló osztályok legerősebb és utolsó képviselője a kttlák". Ez a szemlélet került az Igazságügyi Minisztérium leirataiba, az elrettentés céljai fogalmazódtak meg a különböző, titkos határozatokban, utasításokban, tájékoztatókban, amelyek sokszor a hatályos, nyilvános jogszabályokkal teljesen ellentétes követelményeket támasztottak a bíróságokkal szemben. Az ítélkezés az ezekben foglaltaknak megfelelően, lényegében tehát megrendelésre történt, amelynek keretében a hatalom tudomására adta az illetékeseknek, hogy milyen büntetőeljárások megindítására tart igényt, azokat milyen számban, és a társadalom mely részével szemben kívánja foganatosítni, érzékeltetve egyúttal azt is, hogy milyen eredményt, azaz milyen büntetést vár a bíróságoktól.642 643 ,, Parasztpolitikánk igen komoly feladatokat ró a bíróságokra. ”644 Az osztályszempontú ítélkezés A bíróságokkal szembeni kívánalom volt tehát, hogy az állampárti vezetés elvárásaihoz, azaz az MDP parasztpolitikájához igazodó ítéleteket prezentáljanak. Ez egyet jelentett azzal, hogy meghatározott társadalmi csoportból meghatározott számú gyanúsítottnak kellett a vádlottak padjára kerülnie, azaz az osztályhelyzet alapján történő elvszerű válogatás mellett annak számszerűségére is utasításokat adtak.645 646 647 Mindebből adódóan a bírónak elsődleges feladata volt, hogy a vádlott osztályhelyzetét helyesen állapítsa meg, mivel „sem a vádlott cselekménye, sem a kiszabandó büntetés mértéke nem ítélhető meg helyesen az osztályhelyzet kellő ismerete nélkül” Mh Vagy egy másik megfogalmazás szerint az „ítélet helyes vagy helytelen voltát a cselekmény nagyfokú társadalmi veszélyességén kívül az dönti el, hogy terheltnek milyen az osztályhelyzete”.M1 Nem volt azonban elegendő az, ha a terhelt aktuális helyzetét tisztázták, hanem annak múltját is górcső alá kellett venni.648 642 PML XXV. I -a-2. Az igazságügy miniszter 1952. szeptember havi beszámolója. 1952.Biz.135/3. d.n. 643 Kahler, 1999. 14. о. ш PML XXV. 1 -a-2. 1951/82/22/15. 1951. május 26. f’45 Kahler, 1999. 16. о. 646 PML XXV. l-a-2. 1951/82/24'26. 1951. június 19. 647 PMLXXV. l-a-2. 1952/129/2-4: 1952. augusztus 648 Az egyes periratokban az osztályhelyzet minősítésével kapcsolatban a következő tipikusnak mondható formulák találhatók: „osztályhelyzete folytán személyiben kisebb fokú társadalmi veszélyesség rejlik” [A szóban forgó személy kisparasztnak minősült.].....olyan büntetést szabott ki, amely a járásbíróság megítélése szerint alkalmas a terheltnek a társadalmi együttélés szabályainak betartására való nevelésére és igazodik a terhelt cselekményében és személyében rejtő társadalmi veszélyességhez. " .....szocializmust építő népi demokráciánknak osztályhelyzeténél fogva ellensége. ” „Ami vádlott személyét illeti, osztályhelyzeténél fogva rosszul viszonylik demokratikus államrendszerünkhöz, tehát személyében is veszélyes elem. " „A cselekmény akár a jelentős mennyiség [beszolgáltatandó termény] miatt, akár a vádlott személyében rejlő okok miatt súlyosnak minősül. " 133
